A Föld egyik legtávolabbi tavában, ahol a tó kristálytiszta vize gyengéden ringatózott a hegyek árnyékában egy különleges esőcsepp született, Csepp. Ő egy kicsi és vidám vízcsepp volt, akinek hatalmas kalandvágy élt szívében. Szerette nézni a napsugarak játékát a víz tükrén, és imádott hintázni a szélben a fűszálakon.
Csepp minden vágya az volt, hogy felfedezze a világot maga körül. Elhatározta, hogy nagy kalandra indul. Sokat hallott már a víz körforgásáról és ő maga is szerette volna átélni. Ahogy gurult a fűszálakon egyszer csak érezte, hogy a nap melege átjárja őt, és egyre inkább átalakult párává, és a szél lágy érintésével felemelkedett az égbe.
A magasban új világ tárult Csepp elé: a végtelen kék égbolt, a ragyogó nap és a távoli hegyek. Ahogy egyre feljebb repült, más párákból álló vízcseppekkel találkozott. Együtt táncoltak a szélben, és lassan felhővé álltak össze. A felhő puha és könnyű volt.
Csepp új barátokra talált a felhőben, és elmesélte, honnan jött, és hogy milyen csodálatos érzés itt lenni. A többi vízcsepp elbűvölve hallgatta.
– Én sosem jártam még a Földön, – mondta egy kedves vízcsepp, akit Zuhénak hívtak. – Mesélnél nekünk a tóról, ahol születtél?
– A tó csodálatos volt, a víz tiszta és hűs, a napsugarak pedig csillogtak a felszínen. – emlékezett vissza Csepp.
De már nem volt ideje befejezni mondandóját, mert ő és újdonsült barátai hirtelen elnehezedtek, a felhő elengedte őket és esőcseppként zuhantak vissza a Földre.
A földet érés közben Csepp megpillantott egy kókadt virágot, amely éppen a friss esőtől éledt újjá. A kis esőcsepp ekkor jött rá, hogy ők azok, akik éltető vizet adnak az itt élőknek. Ahogy a földre hullott, Csepp a virág szirmán landolt, és megszólította őt:
– Szia, én Csepp vagyok! Éppen most tértem vissza egy hihetetlen kalandról a felhők közül! – mondta vidáman.
A virág mosolyogva válaszolt:
– Szia, Csepp! Örülök, hogy találkoztunk. Én Lili vagyok. Mesélj nekem erről a kalandról, kérlek!
Csepp lelkesen mesélt neki arról, hogyan alakult párává, majd felhővé, és arról, hogyan találkozott új barátokkal a felhőkben. A virág csodálkozva hallgatta a történetet.
– A víz körforgása valóban csodálatos dolog! Köszönöm, hogy elmesélted nekem. – mondta Lili.
Csepp és Lili beszélgetése közben több élőlény is összegyűlt, hogy meghallgassák Csepp történetét. A kis bogarak, a lepkék és a madarak kíváncsian figyelték, ahogy Csepp izgatottan mesélte el a víz körforgásának csodáját.
Lili szállást adott kelyhében éjszakára Cseppnek, majd másnap a tűző nap melegétől Csepp újra útnak indult, a szellő szárnyán fel a magasba, ahonnan az égből aláhullva viheti tovább a víz körforgásának történetét.
