A szülők jelentős többsége kisebb rémálomként gondol vissza az első gyermekre. Újdonsült szülőnek lenni ugyanis kifejezetten nehéz dolog. Bár később elhalványulnak az átvirrasztott éjszakák, azért rengetegen emiatt nem akarnak második gyermeket vállalni.
Márpedig bizonyított, hogy a második gyermekkel már sokkal könnyebb minden. Hogy miért gondoljuk így? Íme néhány ok, ami mindenki előtt világossá teszi a fenti állításokat.
Már rengeteg tapasztalatunk van
Az első gyermeknél minden új. A pelenkázástól kezdve, a fürdetésen át, az olyan apróságokig bezárólag, mint az öltöztetés vagy a szoptatás, folyamatos feladatok elé állítja a szülőket. Ezek elsőre ijesztőnek tűnhetnek, de később teljesen rutinszerűvé válhatnak, hiszen az ember rengeteg mindent megtapasztal.
Bár tény és való, hogy nincs két egyforma gyermek, azonban a kihívások szinte teljesen hasonlóak minden esetben. Biztosan nem fogunk megijedni azonnal, ha a gyermek először köhög, ha először hasmenése lesz, ha jön a foga, rengeteg trükk lesz a tarsolyunkban minden helyzetre.
A tapasztalatok ugyanis óriási segítséget jelentenek. Rögtön kézre áll majd minden, nem kell azon aggódni, hogy mikor és mit kell tennünk, vagy mire van szükségünk ahhoz, hogy makulátlanul elláthassuk gyermekünket. Ez határozottan nyugodtabbá tesz majd minket és a babánkat is második alkalommal. Sőt, lesz egy második kis segítségünk is már!
A nehézségek nem állandók
Az első gyermeknél sokan hajlamosak abba belefásulni, hogy azt hiszik, egy fogzási időszak, egy hisztikorszak, egy dackorszak, egy hasfájós időszak örökké tart. Aztán rájövünk, hogy nem, az egész csak néhány nap, néhány hét, legfeljebb pár hónap, de semmiképpen sem örökké.
Ezzel a tapasztalattal a hátunk mögött azért sokkal könnyebben lehet viselni azt, amikor néhány napig nem alszik a baba a fogfájás miatt, vagy hogy egy átmeneti időszak az is, hogy éjszakánként fel kell kelni a gyermekhez, mert éhes.
A második gyermek miatt nincs idő idegeskedni
Ami tény az tény: ha két gyermekről kell gondoskodnunk, akkor sem jut kevesebb figyelem az újszülöttre, csak éppen a felesleges köröket, a felesleges aggódásokat és idegeskedéseket azonnal ignorálhatjuk.
Ha csak egy gyermekünk van, újszülöttkorban gyakran hajlamosak vagyunk leragadni a dolgokon, sokaknak talán még arra is volt ideje, hogy szakkönyveket olvasson, vagy folyamatosan védőnőt hívogassa, ha a baba egyet tüsszentett vagy nem úgy feküdt, ahogy szokott.
Ilyesmire a második gyermeknél egyrészt nem lesz időnk, hiszen ott lesz még egy apróság, másrészt tudjuk, hogy majd mindent megtanul az első is, nem kell sürgetni őt, nem kell aggódni a beszéd, a járás vagy a szobatisztaság miatt.
Előbb-utóbb mindennek eljön a maga ideje, és bár ezt az első gyermeknél még nem tudtuk, a másodiknál azonban mondhatni természetessé válik, hogy egyszer majd minden megtörténik annak rendje és módja szerint.
