Igazán rendhagyó összefüggést találtak a kutatók a magzat és az anya közti kommunikáció kapcsán, ami közel sem azt követően kezdődik, hogy a baba megszületik, de még csak nem is akkor, amikor kialakulnak a pocakon belül az érzékszervek, hanem sokkal-sokkal korábban.
Az anya és a magzat közti bensőséges kapcsolatról már rengeteg tanulmány készült, azonban most először sikerült bebizonyítani azt, hogy a két szervezet között már sejtszintű kommunikáció is zajlik egyfajta közös saját nyelv jóvoltából, ami teljességgel egyedülálló dolog a biológiában.
A terhesség alatt az anya és a magzat folyamatosan kommunikál
A Texasi Egyetem Orvosi Osztálya indított egy átfogó kutatást a kérdéses témában, méghozzá azzal a hipotézissel, hogy a kismama és a baba közti kommunikáció már embrionális korban elkezdődik, ezáltal egyfajta sejtszintű kapcsolat alakul ki köztük ezen a téren, ami azért lehet fontos a jövőben, mert hozzájárulhat olyan non-invazív módszerek kifejlesztéséhez, melyekkel sokkal jobban megfigyelhető lenne a magzatok méhen belüli viselkedése.
A kutatási eredmények alapján készült tanulmány szerint az anya és a magzat sejtjei folyamatos kommunikációban vannak egymással, méghozzá az exoszómák jóvoltából. Ezt részben már korábbi kutatások is alátámasztották, amikor kiderült, hogy a magzatban megtalálható exoszómák jelzik a születés előtt az anya szervezetének egyfajta belsős kommunikációs csatornán, hogy megérettek a születésre, és így beindul a vajúdás folyamata.
Ramkumar Menon, az egyetem docense szerint ez alapján az volt a céljuk, hogy alaposabban is tanulmányozzák ezt a különleges kommunikációs megoldást, ami azért lehet fontos a jövőben, mert így új módszereket fejleszthetnek majd ki a magzat megfigyelésére a méhen belül. Eredményeik ugyanis megdöbbentő végeredményt hoztak, lévén kiderült, hogy ez a kommunikációs csatorna jóval előbb kifejlődik, mint a kisbaba tényleges érzékszervei.
Áttörést remélnek a koraszülés kezelésében
Konkrétan a kutatásokat kísérleti egerek bevonásával végezték el, akiknek semmi bajuk sem esett a tesztek során. A vizsgálat első lépése az volt, hogy az egereken belül megszínezték az magzati és az anyai exoszómákat zöldre és pirosra a megkülönböztethetőség érdekében, ami tökéletes alapot nyújtott arra, hogy megkülönböztessék a kettőt.
A konkrét vizsgálódás során arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy az exoszómák izolálásakor és monitorozásakor az anyai sejtek képesek kommunikáció útján jelezni a magzat egészségét, fejlődését oda-vissza. Ez azért lehet különösen fontos a jövőre nézve, mert amennyiben emberi magzatokon és anyákon is tudnák reprodukálni a kísérletet, akkor azzal megelőzhetővé tennék a koraszüléseket.
A kutatók azt remélik, hogy az elkövetkezendő három esztendő során ezen az új úton haladva jelentős előrelépést érnek el a koraszülések kezelésében, lévén a sejtkommunikációs kutatások egy egészen új szintre emelik az anya és a magzat egészségéhez kapcsolódó tulajdonságokat.
