Nagy általánosságban elmondható, hogy az elmúlt hónapok során tomboló járványhelyzetből az átlagembereknek csak hátrányuk származott, de egy friss kutatás bebizonyította, hogy a kisebb gyermekek számára meglepő profitot hoztak a lezárások.
Az Oslói Egyetem által készített tanulmány ugyanis bebizonyította, hogy a lezárások alkalmával a kisebb gyermekek világszerte sokkal gazdagabb szókincset tudtak szerezni, mint korábban, a járványhelyzet előtti időkben.
A kisebb gyermekek profitáltak a járványhelyzetből
A kutatók több mint kétezer kisgyermeket vizsgáltak meg a 8 és 36 hónapos kor közötti korosztályból, méghozzá világszerte 13 különböző országból. Mindezt azzal a célzattal, hogy láthassák: a Covid-19 miatt a felnőtt lakosság körében jelentkező társadalmi elszigetelődés milyen hatással volt rájuk.
Ha röviden kellene jellemeznünk az eredményeket, akkor azt mondanánk, hogy meglepő hatással, hiszen az Oslói és a Göttingeni Egyetem közös kutatásából kiderült, hogy a kisebb gyermekek sokkal több szót tanultak meg a lezárások idején, azaz gazdagabb szókinccsel rendelkeznek, mint korábbi kortársaik még a koronavírus tombolása előtti időkben.
Konkrétan a kutatás több mint egy hónapig tartott és 2020 márciusát követően indult útnak. A gyerekeket nem keresték fel személyesen, szüleiket kérték csak fel arra, hogy töltsenek ki egy-egy online kérdőívet, amit célzottan arra hegyeztek ki, hogy felmérjék a gyermekek szókincsét, illetve általános hétköznapjait a lezárások során.
A sok olvasás segítette a szókincs növelését
Mint a statisztikákból kiderült, a szülőknek általánosságban sokkal több idejük volt a lezárások alatt a gyerekeikkel foglalkozni, mint korábban, amit több közös játékra, sőt olvasásra használtak fel. Így kiderült, hogy minél többet olvasott egy szülő a gyermekének, az annál jelentősebb szókincset tudott felhalmozni.
Bár a képernyő előtt töltött idő növekedése alapvetően nem szerencsés változás, azonban mivel a gyermekek jellemzően ilyenkor is mesét néztek, illetve hallgattak, ez a folyamat még tovább segítette őket abban, hogy az elvárhatónál, illetve a világjárvány előtti időszakhoz viszonyítva sokkal több szót tanultak meg egységnyi idő alatt.
A lezárások nem befolyásolják negatívan a nyelvi fejlődést
Ezzel gyakorlatilag kiderült, hogy bár voltak olyan hipotézisek, miszerint a lezárások alatt, az elszigetelődés során a gyermekek nyelvi fejlődése jelentős mértékben elmarad, azonban a kutatás mindezt alapjaiban megcáfolta. A statisztikák szerint ugyanis egy rövidebb elszigetelt helyzet nemhogy hátrányosan, inkább előnyösen hathat a gyerekekre.
Nem szabad azonban ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a jóból is megárt a sok, így a kutatók is azt feltételezik, hogy egy esetleges hosszabb lezárás esetén már a másik irányba billenne a mérleg nyelve, vagyis a nyelvi fejlődés kapcsán negatív hatást gyakorolna a gyermekekre a társaság hiánya.
