Rohanó életmódunk annyira elhatalmasodott felettünk, hogy manapság teljesen általánossá vált az időhiány a társadalomban. Egyre több embernek nincs ideje párt találni, vagy harmonikus kapcsolatban élni, ha pedig mégis megvan a nagy ő, a közös gyermek szóba sem jöhet.

Párok élnek egymás mellett hosszú évek, évtizedek óta úgy, hogy le kell mondaniuk arról, ami minden ember életét kiteljesíti, mely célt ad az ember kezébe. Ez pedig nem más, mint a gyermekvállalás, amitől sokan sikítófrászt kapnak azzal a felkiáltással, hogy miként vállaljon valaki gyermeket, ha gyermektelenül sincs ideje gyakorlatilag semmire?

Mindenkinek arra van ideje, amire szeretne

Ennél nagyobb klisével talán nem is lehetne előhozakodni, de akár tetszik, akár nem, az anyaság tényleg innen indul: ilyenkor tényleg értelmet nyer, hogy arra van időnk, amire szeretnénk, pontosabban inkább arra, mire ilyenkor kell, hiszen a kisbabát meg kell etetni, tisztába kell rakni, azt normál esetben senki sem csinálja majd meg helyettünk.

Közben persze apuka, de ez most más lapra tartozik. Ami viszont nem, hogy soha ne félelmekkel vállaljunk gyermeket. Vegyük készpénznek, hogy soha nem lesz hozzá megfelelő időpont, soha nem lesz előzetesen elég időnk, mert felkészülni sem nagyon lehet erre az egészre. Amit viszont lehet, hogy ha adottak a körülmények, és nagyon szeretnénk, akkor csapjunk bele addig, amíg nem késő.

Ha gyermeket vállalunk, megszűnik a külvilág

Mert amint megszületett a kicsi, az addigi életünk teljes értelmetlenségbe torkollik. Alig ismerünk olyan anyukát, aki visszasírná a szülés előtti életét. Igen, változás lesz, igen, drasztikus változás lesz, ezért nincs értelme húzni és halasztani a gyermekvállalást holmi karrierépítés miatt, hiszen minél később omlik össze az a karrier, annál fájdalmasabb lesz.

Érdemes mielőtt túlesni rajta, és utána anyaként karriert építeni, hiszen ez rögtön dupla, tripla, sőt sokszoros karrier lesz majd. Hiszen nemcsak a munkahelyünkön élhetünk meg sikertörténeket, hanem abban is, ha gyermekeink eljutnak óvodába, iskolába, ott helytállnak, később munkájuk, saját családjuk lesz. Akkor értjük majd meg, hogy milyen buták voltunk, amikor korábban az időhiány miatt nem vállaltunk gyermeket.

Ha nem érezzük magunkban az anyai ösztönt, inkább neki se álljunk

Persze azért vannak esetek, amikor tényleg nem kell erőltetni az anyaságot, hiszen azért felesleges gyermeket vállalnunk, hogy minden délután a napköziben üljön, szombatonként egész nap valami foglalkozáson legyen, vasárnaponként pedig reggeltől-estig a televízió előtt üljön.

Amennyiben nem érezzük magunkban azt a kis pluszt, ami az anyasághoz szükséges, akkor nem az időhiány miatt kell sírni, sokkal inkább elfogadni, hogy minket nem anyának teremtettek, nekünk nem való gyermek. Ezt rengetegen képtelenek beismerni, inkább ujjal mutogatnak másra és másokra, holott sokkal harmonikusabb lenne az életük, ha egyszerűen csak kimondanák: nekem nem kell gyermek. Hiszen jó esetben minket sem azért vállaltak, mert kellett, hanem mert szerettek volna.

Könyvemről

A könyvben hat különálló kis történet lapul, melyek igazi főszereplői, Íku, Kesu és Tincsi a három mókusgyerek, akik a kisgyermekkori leleményességüket felhasználva próbálnak megoldani különböző kihívásokat…

Társasjáték

A Trükkös karácsony című társasjátékom igazi ünnepi szórakozást garantál. Ha szeretnél a gyermekeiddel egy élményekben gazdag, közös élményt, ne habozz…