Hogy egy kisgyermek fél a sötétben, az alighanem a világ legtermészetesebb dolga. Minden gyermeknek vannak olyan időszakai, amikor egy kicsit érzékenyebbek a világ dolgaira, hiszen érthették őket olyan hatások, melyek megrémítették, melyek kiválthatták belőlük ezt a folyamatot.
Itt pedig most nem feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy a gyermek megrémült valamitől, konkrétan valami félelmetest látott, a sötéttől való rettegést hátterében rengeteg pszichológiai tényező állhat, melyeket a szülő feladata felderíteni és megoldani, ezáltal mindent megtenni annak érdekében, hogy bátorítsa a gyermeket. Hogy mivel segíthetünk nekik ebben? Lássuk!
Bátorítsuk őket
A pozitív megerősítés minden gyermek életében elengedhetetlenül fontos a nevelésben, illetve abban, hogy kellő segítséget kapjanak a nehézségek leküzdésében. Mivel a sötétségtől való félelem is egyfajta nehézség a számukra, ezért nyilvánvaló, hogy ezen a ponton segítségre lesz szükségük.
Ezen a téren rendkívül lényeges a bátorítás, hogy elhiggye, ő bizony bátor, a félelmeit pedig le tudja győzni. Ehhez segítségül hívhatunk bűvös játékokat, kardokat, plüssöket, babákat, hogy ne érezze magát egyedül és védtelennek, miközben nekünk mindig mellettünk kell állni, a lehető legnagyobb türelemmel.
Hitessük el velük, hogy mi mindig vigyázunk rájuk
A szülő egyik alapvető feladata, hogy mindentől megvédje gyermekét. Még az olyan, számunkra jelentéktelennek tűnő dolgoktól is, mint amilyen például a sötétség, hiszen ez most számára a világ legnagyobb dilemmája, ezért szükségünk lesz rá, hogy elmondjuk neki ezt napjában többször: itt vagyunk, számíthat ránk, vigyázunk rá.
A nyugtatás, a megfelelő érzelmi nyugalom kialakítása ezen a ponton elengedhetetlen. Sőt, ne csak mondjuk, bizonyítsuk is. Aludjunk el vele, aludjunk vele néhány éjjel, ha szükséges, segítsünk neki abban, hogy megbirkózzon a félelmeivel. Ha kell, hagyjuk égve a lámpát, vegyünk neki világító berendezéseket, hagyjuk nyitva az ajtót, mindig figyeljünk oda rá, hogy mire lenne szüksége.
Beszélgessünk vele sokat
Szülőként nyilván sokat kommunikálunk a gyermekünkkel, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy minden félelmével és traumájával tisztában vagyunk. Különösen komoly gondot okoz ez akkor, ha a pici már kiszakadt otthonról, óvodába és iskolába jár, hiszen a sötétségtől való félelmet akár egy ott megélt trauma, akár a kiszakadás és az elszakadás is előidézheti.
A mi dolgunk, hogy rájöjjünk, pontosan mi válthatta ki most belőle mindezt. A félelmeit hallgassuk meg, sok esetben csak valami apróság áll a háttérben, de kérdezzük ki, és ha megvan az ok, akkor beszélgessünk róla, küzdjünk meg együtt a félelmekkel. Nézzünk be együtt az ágy alá és a szekrénybe, ha úgy tetszik, a lényeg, hogy nyugtassuk meg a gyermeket.
A mese is sokat segít
El sem hinnénk, hogy milyen sokat! Ügyeljünk rá, hogy minél több bátor mesehőssel ismerkedjen meg a kicsi, keressünk olyan meséket vagy rajzfilmeket, melyekben a főszereplő megharcol a saját démonjaival, szembenéz a félelmeivel. Millió meg egy ilyen történettel találkozhatunk, bátran olvassuk fel ezeket neki és nézzük meg együtt, párhuzamot vonva a hallottak és a látottak, valamint a gyermek félelmei között.
Léteznek természetesen direkt a sötétségtől való félelemre fókuszáló mesék és rajzfilmek – nem, a Szörny Rt. nem biztos, hogy a legjobb alternatíva lesz –, keressünk néhány barátságosabb darabot, és nyugodtan használjuk fel ahhoz, hogy a gyermek megharcoljon a félelmeivel.
