A legtöbb szülő arra törekszik, hogy helyes értékrendet alakítson ki a gyermekében. Legyen tisztelettudó, ne hazudjon, lássa be a hibáit, és amennyiben valami rosszat tett, akkor kérjen bocsánatot érte.
Kevesen jutnak el azonban arra a pontra, hogy nekik ugyanolyan fontos mindezt elsajátítaniuk, hovatovább alkalmazniuk is, hiszen egy szülőnek éppen olyan lényeges bocsánatot kérnie néha, ha hibázott, ezzel pedig kimagasló példát mutathat gyermekének.
A szülő is hibázhat
Nagyon sok szülő él abban a tévhitben, hogy tévedhetetlen és nem hibázhat. Ez azonban egyfajta tévhitként értelmezhető, hiszen egy apuka vagy egy anyuka igenis elkövethet hibákat, különösen akkor, ha gyermekükkel konfliktusba kerülnek.
Ilyenkor tehetünk meggondolatlanságokat vagy mondhatunk olyan dolgokat, melyeket később megbánunk, mert utólag belátjuk, hogy nem volt igazunk. Itt jön el az a pont, amikor a szülőnek bocsánatot kell kérnie, és belátnia, hogy néha ő is hibázhat. Ez rendkívüli módon képes megerősíteni a kapcsolatot a két fél között.
Az emberek többsége, aki frissen válik apukává és anyukává, általában megfogadja, hogy ő maga soha nem fog kiabálni a gyermekével, hogy a picinek ne kelljen átélnie, amit neki gyerekkorában, hiszen mindenkinek van legalább egy rossz emléke arról, amikor valamelyik szülője kiabál vele. Ez utólag a szülőben is bűntudatot kelthet, de csak kevesen jutnak el odáig, hogy ezért bocsánatot kérjenek.
Bocsánatot kérni soha nem késő
Sokan vannak, akik rögtön vagy aznap nem tudják belátni, hogy hibáztak. Ilyenkor jusson eszünkbe, hogy bocsánatot kérni soha nem késő, akár napokkal a történtek után is leülhetünk a lurkóval, és elmondhatjuk neki, hogy mennyire bánt minket a dolog.
Rengeteg szülő azért nem meri meglépni mindezt, mert attól fél, hogy gyengének látszik majd a gyermeke előtt, esetleg elveszíti a tiszteletét azzal, hogy ő kér bocsánatot, amiért nem megfelelően viselkedett. Csakhogy gondoljuk át az eseményeket, fordított esetben mi is pontosan ezt várnánk el a gyerektől, így érdemes példát statuálni saját magunkkal.
Merthogy a gyerekek ezzel azt látják majd, hogy ha valaki rosszat tett, rosszul döntött vagy cselekedett, akkor a tetteik után vállalják majd a felelősséget, sőt egyenesen jóvá tegyék azt. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek felé azt az üzenetet közvetítik ezzel a szülők, hogy nagyon szeretik, és egyáltalán nem szeretnék megbántani őket.
Fontos a kommunikáció, a helyzet kiértékelése
Természetesen az önmagában nem elég, ha odavetjük a gyereknek, hogy „bocs, amiért tegnap kiabáltam”. Ezzel semmi sem lesz elrendezve. Fontos ilyenkor a megfelelő kommunikáció, hogy ezzel kiértékeljük, átbeszéljük az adott helyzetet, megoldást találjunk arra, hogy legközelebb ilyesmi ne fordulhasson elő.
Minden egyes alkalom, amikor a szülő képes lesz így átbeszélni gyermekével az adott helyzetet, akkor helyreállítja a köteléket, sőt megerősíti, szorosabbá teszi azt, miközben a gyermek képes lesz elsajátítani a problémamegoldásnak ezt a fajta módját, ami határozottan pozitív lehet majd a számára a jövőre nézve.
