Meglepő eredményekre jutott egy több mint kétezer amerikai anyuka bevonásával készült kutatás, ami direkt az Y-generációs, vagyis az 1920 és 2000 között született édesanyák sajátosságait vizsgáló kutatás.
Bár a kutatók nem pont ilyen végkövetkeztetésre számítottak, azonban mint kiderült, az ebbe a generációba tartozó nőknek legalább a háromnegyede rendszeresen eltitkolja az érzelmeit, nem beszél arról senkivel, hogyan is érzi magát valójában, ami óriási probléma.
Úgy érzik, hogy erősnek kell mutatniuk magukat
A kutatás legfontosabb végkövetkeztetése, hogy az érintett anyák több mint 70 százaléka úgy érzi, hogy azért kell eltitkolnia az érzelmeit, mert szükség van arra, hogy folyamatosan erősnek mutassák magukat. Márpedig ők is nagyon sokszor elgyengülnek, illetve idegesek, ezáltal közel 35 százalékuk hetente legalább ötször stresszesnek, illetve túlterheltnek éri magát.
Érdekesség, hogy a legtöbb édesanyát általában inkább a pénzügyek és saját mentális egészségük foglalkoztatja, ezek okozzák a legtöbb fejtörést, 10-ből 7 anyuka pedig nemcsak magában tartja az érzéseit, hanem erről még a partnerének, a közvetlen családtagjainak sem beszél.
Nagyon sokan, a megkérdezettek több mint fele úgy érzi, hogy nem kap elegendő támogatást a környezetétől, és közel ugyanilyen sokan rettegnek attól, hogy kudarcot vallanak anyaként, ezért problémáikból a lehető legkevesebbet igyekeznek megmutatni a külvilág számára.
Az anyák többsége kimerültnek érzi magát
A kutatási eredmények határozottan rávilágítottak arra, hogy az anyák többsége túlzottan kimerült, aminek az oka nem más, minthogy túlvállalják magukat, miközben nem hajlandóak segítséget kérni. Ez az Y-generáció egyik betegsége, hiszen majdnem minden anyáról elmondható.
Olyan elfoglaltak, hogy közel 90 százalékuk viccesen arról beszélt: ha tehetné, klónoztatná magát, ami viszont nem vicces, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede kimerültnek érzi magát, sőt gyakran a kiégés jeleit produkálja.
Nem kérnek segítséget, mert úgy érzik, akkor kudarcot vallottak
Amint az a kutatási anyagból kiderült, az anyák közel 60 százaléka azért nem kér semmiféle segítséget, mert akkor úgy érzi, hogy kudarcot vallott anyaként, emiatt szó szerint tehernek érzik, ha a családhoz fordulnak segítségért. Ami ennél is nagyobb probléma, hogy ötből legalább három anya nem is érzi úgy, hogy a családjához fordulhatna segítségért.
A legtöbb Y-generációs anyuka elismeri és belátja, hogy túl sok terhet vállalnak magukra. 74 százalékuk elmondta, hogy ha akarnának, akkor tudnának időt szakítani magukra, de amint ezt teszik, rögtön bűntudatot éreznek. Komoly problémák vannak tehát az Y-generációban született anyákkal, ezért is nagyon fontos, hogy partnerként vagy családként, de sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk rájuk.