Hosszú éveken keresztül tartotta magát az a vélemény, hogy a koffeinfogyasztás semmilyen negatív hatást sem gyakorol a kismama szervezetére a terhesség során, a születendő baba kapcsán pedig pláne igaz ez az állítás.
Egy friss kutatás azonban bebizonyította, hogy a koffeinből és a kávéból nincs biztonságos mennyiség, így a korábban engedélyezett mérték is kifejezetten veszélyes lehet bizonyos esetekben, noha azért nem kell rögtön a szívükhöz kapniuk azoknak a kismamáknak, akik végigkávézták a terhesség időszakát.
Napi 200 mg koffein eddig nem volt probléma
A legnagyobb egészségügyi ajánlócentrumok, így többek között még az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is azon a véleményen van egészen a mai napig – noha ez alighanem változik majd hamarosan –, hogy a kismamákra a napi 200 mg koffein nincs rossz hatással.
Ez nagyjából napi két csésze normál erősségű kávét jelent, aminek fényében rengeteg kismama gyakorlatilag végig kávézta az egész terhességét, azonban most a Reykjavík Egyetem kutatói több mint 1200 kapcsolódó cikk és közel 50 metaanalízis, valamint tanulmány átvizsgálását követően arra a következtetésre jutottak, hogy ezt az ajánlást meg kellene változtatni.
A koffein megnövelheti bizonyos negatív folyamatok valószínűségét
A többtucat kutatási eredmény alapján ugyanis a szakemberek határozottan kijelentették, hogy a koffein megnövelte a kismamák esetén a negatív kimenetelű folyamatok kockázatát. 42 esetből 32-ben úgy találták, hogy kifejezetten a koffein volt a felelős azért, mert bizonyos elváltozás alakult ki a gyermeknél, illetve komplikáció adódott a terhesség során.
Konkrét példákat tekintve, a magas koffeinfogyasztás a megfigyelések alapján jelentős mértékben megnövelte a koraszülés kivételével az összes rizikófaktort, köztük a vetélést, a halvaszületést, az alacsony születési súlyt, valamint az akut gyermekkori leukémia lehetőségét.
A terhesség előtti életvitel is hatást gyakorolhatott ezekre a folyamatokra
Mielőtt szentírásnak tekintenénk a kérdéses tanulmány eredményeit, azt azért nem árt kiemelni a sorból, hogy még a kutatók szerint sem biztos, hogy csak a koffein a felelős ezekért a folyamatokért. Az összefüggés ugyan adott, de nem kizárt, hogy korábban az anya életvitele is negatív hatást gyakorolhatott az elváltozásokra.
Ide sorolható például a korábbi dohányzás, alkoholfogyasztás és egyéb tényezők, melyek még akkor is növelhetik a rizikófaktort, ha az anya idejekorán elhagyta ezeket a szereket. Azt ugyanakkor a mostani tanulmány határozottan kiemeli, hogy a vizsgálatok semmiféle küszöbértéket sem találtak a koffeinfogyasztás kapcsán, melyek ajánlottak lennének a kismamáknak, és teljességgel kizárható lenne, hogy semmiféle negatív hatással sem jár együtt a kávézás az állapotosság során.
A fenti megfigyelések ezért most pusztán arra szolgálnak, hogy a nemzetközi kutatócsoportok jobban odafigyeljenek a témára, és a terhesség alatti koffeinfogyasztás mértékét sokkal szigorúbban ellenőrizzék, illetve vizsgálják felül, ami már elegendő lehet az ajánlások módosításához.
