A rajzfilmek világában hosszú évtizedek óta olyan súlyos túltermelés van, hogy kis túlzással lehetetlenség minden egyes új megjelenést nyomon követni, illetve megismerni. Ennek köszönhetően rengeteg olyan rajzfilm merült feledésbe az idők folyamán, melyek egyébként nagy figyelmet érdemeltek volna. Cikksorozatunk részeként néhány ilyen elfeledett klasszikust szeretnénk elővenni és újra bemutatni olvasóinknak!
Vili, a veréb
Olvasóink körében talán erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a Vili, a veréb című magyar rajzfilm mennyire tekinthető elfeledett klasszikusnak, hiszen a mai 30-as 40-es korosztálynak egy meghatározó, feledhetetlen műve volt akkoriban, rengeteg gyermek találta a karácsonyfa alatt akkoriban a videokazettát, és rengeteg gyermeket vittek el a moziba azért, hogy lássák Vili történetét.
Dacára azonban annak, hogy 1989-ben szinte minden erről a meséről szólt itthon, talán a rendszerváltás körüli felhajtás, talán a külföldi rajzfilmek előretörése miatt mégsem ért el ez a rajzfilm olyan nagy népszerűséget, mint a Mézga család, a Frakk vagy a Macskafogó. Nem lett belőle kultusz, így a mai gyerekek zöme már egyáltalán nem ismeri. Ezért is gondoltuk, hogy helyet szorítunk neki heti rovatunkban!
Merthogy bár a Vili, a veréb történetével még manapság is rendszeresen találkozni a kisebb-nagyobb csatornákon, azonban a mai gyerekeket nehezen köthetjük le egy több mint 30 éves alkotással, ha az a televízióban megy, ahol választhatnak valami sokkal modernebb mesét is. Pedig érdemes lenne, hiszen ez a kis sztori a mai napig megállja a helyét, sőt mi több, a magyar rajzfilmgyártás egyik legtanulságosabb történetét élhetjük át benne.
A Vili, a veréb 1989 tavaszán került bemutatásra, mégpedig Gémes József rendezésében, Sárosi István produceri teendői, illetve Nepp József forgatókönyv író segítsége mellett. A művet a Pannónia Filmstúdió gyártotta, majd a Budapest Film és a Hajdú Film forgalmazásában jelent meg, mint egy zenés fantasy, ami minden tekintetben képes lett volna felvenni a versenyt a maga korában a legnagyobb nyugati klasszikusokkal.
Valamiért mégsem vált azonban kultusszá, mindez pedig sajnos annak ellenére is igaz, hogy az akkori időszak követelményeinek megfelelően nemcsak Magyarországon, hanem például a cseheknél is megjelent, sőt 1991-ben a hollandoknál egyaránt bemutatták.
A történet
A rajzfilm története a budapesti Klauzál térre repít el minket, egy teljesen átlagos sokadik emeleti lakásba, egy látszólag teljesen átlagos kisgyerekkel, Paraj Vilmossal a főszerepben. Csakhogy ez a Vili nem hétköznapi gyerek, hiszen rendkívüli rosszaságáról ismert. Mikor először látjuk, akkor is éppen lóg az iskolából, hogy ne keljen megírnia a matematika dolgozatot.
Unalmában ezért Cili cicát vegzálja egy vízipisztollyal, de légpuskájával célba veszi a közeli parkban élő verebeket is. Csakhogy meglátja ezt Verbéna, a verebeket védő tündér, aki rögtön móresre tanítja Vilit, egy varázsszerrel ugyanis átváltoztatja őt a legkülönfélébb élőlényekké. Csakhogy a varázsszer éppen akkor fogy el, amikor Viliből veréb lesz, és amíg a tündér elszalad, hogy utánpótlást hozzon, Cili cica úgy dönt, hogy bosszút áll a korábbiakért.
Innen indul Vili, a veréb története, aki annak rendje és módja szerint eltűnik otthonról, megtanul repülni, megismerkedik a verebekkel, majd belekeveredik egy olyan történetbe, mely az egész életére nagy hatást gyakorol. Sőt, teljesen megváltozik tőle, és talán nem lövünk le nagy dolgot azzal, hogy a befejezés is happy end lesz.
A tanulság
A Vili, a veréb egy rendkívül tanulságos történet, mely tökéletesen reprezentálja, hogy soha nem szabad rossznak lennünk, mert a karma később megbosszulja rajtunk, és rövidesen azoknak a ruháját kell felvennünk képletesen szólva, akiken korábban élcelődtünk.
Vili oldalán ráadásul megismerjük a barátságot, a szeretetet, a hűséget, a bajtársiasságot, valamint azt a mesék által évtizedek, sőt évszázadok óta hangoztatott frázist, miszerint a rosszak mindig megbűnhődnek, a jók pedig elnyerik méltó jutalmukat.
