A Tavasztündér ígérete

Facebook
WhatsApp
Tumblr
Email

A rét zöldellő harmatos fűszálain megpihenő vízcseppekben tükröződött a napfény. Rügyet bontani vágyó fák és már bimbózó virágok várták, hogy nyithassák színes kelyheiket. Egy hirtelen jött légáramlattól bólogatva válaszoltak a langyos szellő lágy simogatására, ami a Tavasztündér érkezését jelentette.

Egy nap, amikor a Tavasztündér a réten sétált, egy későn ébredő kis növényt vett észre.

  • Kicsi virág, miért ébredtél csak most? – kérdezte a tündér.
  • Ó, kedves Tavasztündér, aludtam és gyönyörűt álmodtam, ezért ébredtem csak most– felelte a virág.

A tündér szeretettel fogadta be a kis növényt, és úgy döntött, hogy gondoskodik róla, hogy belőle is gyönyörű virág váljon.

A Tavasztündér és a kis növény közösen töltötték az idejüket, nap mint nap beszélgettek és együtt játszottak. Ahogy telt az idő, a kis növény gyönyörű virággá nőtte ki magát, és büszkén állt a rét közepén.

  • Te vagy a legszebb virág a réten! – mondta a tündér neki egy napon.

Időközben a Nyártündére is megérkezett, és a Tavasztündérnek mennie kellett. Mielőtt távozott, megígérte a kisvirágnak, hogy visszajön érte.

A kisvirág türelmesen várt. A Nyártündére meleg napsütéssel és friss esővel segítette a növények növekedését.

  • Köszönöm, Nyártündér, de várakozom a Tavasztündérre – mondta a kisvirág.

A nyár után az Ősztündére érkezett, és hűvös szellők jártak a nyomában. De a kisvirág még mindig várt, hitte, hogy nem hagyja cserben a barátja. A kisvirág levelei hullani kezdtek, színei lassan megfakultak, de egy dolog fénylett előtte, az pedig a Tavasztündér ígérete.

  • Hideg idő lesz, kisvirág! – figyelmeztette az Ősztündér.

Erős északi szélen érkezett a Téltündére, a kisvirág egyre jobban fázott és jeges páncélba öntötte őt, de a szirmokon nem hatolt át.

  • Védd magad, kisvirág! – mondta a Téltündér, majd puha hótakarót hintett kihűlt testére.

A tél elmúltával a Tavasztündér visszatért, és keresni kezdte a kisvirágot.

  • Megvagy, kisvirág! – kiáltotta, amikor rálelt.

Visszaemlékezett arra az egykor kis cserfes virágra, aki most jeges páncélban alussza örök álmát. Egy hirtelen érkező meleg tavaszi szellő érintése egy pillanat alatt lerobbantotta a páncélt, és a tündér kezében maradt a csodálatos mag.

A tündér elültette a magot, és gondoskodott róla, ahogyan a kisvirágról is tett. Idővel a magból egy új, gyönyörű virág nőtt ki, aki a rét legszebb és legkülönlegesebb darabja lett.

  • Újra születtél, kisvirág. – mondta a tündér örömmel.

A kisvirág és a Tavasztündér újra együtt voltak, és boldogan éltek tovább a színes, virágos réten. A kisvirág hűsége és kitartása átsegítette őt a nehéz időkön, és végül megtalálta a boldogságot a barátjával, a Tavasztündérrel.

A történetük megtanítja a gyerekeknek, hogy a hűség és a kitartás gyümölcsöző lehet, és hogy az élet körforgása varázslatos és csodálatos.

Facebook
WhatsApp
Tumblr
Email

Könyvemről

A könyvben hat különálló kis történet lapul, melyek igazi főszereplői, Íku, Kesu és Tincsi a három mókusgyerek, akik a kisgyermekkori leleményességüket felhasználva próbálnak megoldani különböző kihívásokat…

Társasjáték

A Trükkös karácsony című társasjátékom igazi ünnepi szórakozást garantál. Ha szeretnél a gyermekeiddel egy élményekben gazdag, közös élményt, ne habozz…

További ajánlott bejegyzéseim

Ha tetszett ez a bejegyzés, nézd meg a többi ajánlott posztomat is!

A kis lufi

Volt egyszer egy ajándékbolt a kisvárosi utca egyik sarkán. Sok fiatal, idős és gyerek tért be ebbe a kicsinyke boltba. Az emberek nemcsak magát a

Tovább olvasom »