Általános tévhit, hogy minden gyermek odáig van a mesékért. Ez ebben a formában közel sem igaz állítás, hiszen meglepően sok olyan lurkó van, akik nem igazán szeretik, ha mesét olvasunk nekik. Pontosabban előfordulhat, hogy a probléma nem is a picivel, hanem inkább velünk van.
Bár a hibáinkat szülőként gyakran igencsak nehéz beismerni, azonban a meseolvasás tipikusan olyan probléma lehet, ahol nekünk is nagy felelősségünk van abban, ha gyermekünk nem rajong ezért a tevékenységért. Lássuk, hogy mit tehetünk mi ilyen esetekben!
A legfontosabb, hogy valóban meséljünk, ne csak felolvassuk a mesét
Általános hiba, amit nagyon sok szülő elkövet, hogy a fáradtságból vagy más egyéb tényezőből kifolyólag gyermekének csak felolvassa a szavakat a papírról „mesélés” címszóval, ami valójában minden, csak nem mesemondás. Az igazi mesélésbe ugyanis a szülőnek is be kell vonnia saját magát!
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy játszunk a hangokkal, tegyük érdekessé a sorokat, a szereplőket, vonjuk be a gyermeket is a mesébe, álljunk meg közbe-közbe, kérdezgessünk tőle, tegyük interaktívabbá, befogadhatóbbá számára a kalandot, nézegessük a képeket, egyszóval legyen a meseolvasás egy igazi kaland a számára.
Talán a mesekönyv nem megfelelő
Könnyedén előfordulhat az is, hogy gyermekünk számára egyszerűen nem találtuk még meg a megfelelő mesekönyvet. Nem kizárt ugyanis, hogy apróságunk egyenesen imádná a meséket, de nem érdeklik a klasszikusok, vagy éppen fiúként azt hisszük, csak az autókat agy a dinoszauruszokat kedvelné, holott szívesebben hallana tündérekről és egyéb mesebeli lényekről, sárkányokról, fantáziavilágokról. Próbáljunk ki néhány újabb könyvet, mielőtt végleg feladnánk.
Adjuk a gyermek kezébe a választás lehetőségét
A megfelelő mesekönyv kiválasztása természetesen sokkal korábbról is indulhat már. Olyan eset is előfordulhat, hogy egyetlen olyan könyv sincs otthon, ami érdekelné gyermekünket. Ilyenkor nem tehetünk mást, minthogy együtt elmenjünk vele a könyvtárba vagy egy ismerős családhoz, hogy ő maga válogasson könyveket és történeteket, amivel megismerhetjük az ízlését ezen a téren, illetve lehetőséget kapunk arra, hogy célirányosan vásároljunk neki könyveket, esetleg utóbbit is az ő bevonásával. Amennyiben ugyanis olyan mesék közül válogathat, amelyek már őt is érdeklik, könnyen előfordulhat, hogy változik a helyzet.
A mesét tegyük a napi rutin részévé
Ha nincs napi rutin a gyermek életében, akkor könnyen lehet, hogy nem tudjuk leültetni mesét olvasni, és nem azért nem érdekli majd a történet, mert nem érdekli vagy nem szeretné, sokkal inkább azért, mert nincs benne a mindennapi teendők között. Éppen ezért gondoskodjunk róla, hogy minden egyes nap iktassuk be a hazaérkezéskor, a vacsora után, a fürdés vagy lefekvés előtt, hogy egy mesét felolvasunk neki, amit ő választhat ki. Az első napokban talán még mutathat némi érdektelenséget, de később garantáltan megkedveli majd a meséket, sőt egyenesen követelni fogja az újabb vagy az ismert történeteket.
