Világszerte egyre több kezdeményezés igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a háziállatok is érző lények, ezáltal örökbefogadásuk ugyanolyan életre szóló elköteleződés, mint a babavállalás.
Emiatt egyre nagyobb visszhanggal kerül megrendezésre minden évben az Állatok Világnapja, melynek története egészen 1931-ig nyúlik vissza Firenzébe, ahol az akkori környezetvédelmi konferencia részeként tették le elsőként ennek a világnapnak az alapját és jelölték ki az október 4-ét, mint időpontot.
Hogy miért pont ezt a napot? Mert ez volt Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének az emléknapja, aki már a 13. század elején büszkén hirdette, hogy nemcsak az emberek, hanem az állatok is ugyanolyan tiszteletet érdemelnek.
A világnap egyik fontos alapelve, hogy az állatokat azért vegyük emberszámba, mert ők is érző lények, képesek boldogabbá tenni az életünket, segítőtársakként és barátokként tudják bearanyozni mindennapjainkat. Ebből az apropóból lássunk néhány olyan klasszikus magyar mesét, melyekben emberi tulajdonságokkal rendelkező állatok kapták a főszerepet. Szerencsére bőven volt miből válogatnunk!
Frakk, a macskák réme
Ha háziállatos meséket kutatunk a magyar mesetárban, a Frakk, a macskák réme alighanem elsőként jut eszünkbe, nem véletlenül, hiszen Frakk és két ősi ellensége, Lukrécia és Szerénke, a házi macskák tökéletesen emberszerű megformálást kaptak a rajzfilm részeként, így Irma néni és Károly bácsi pontosan úgy kezeli őket, mintha olyan emberek lennének, mint ők. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a legtöbb epizód általában a kutyák és a macskák közti ellentétre lett kiélezve, de ez mit sem von el a végeredmény értékéből. Éppen ellenkezőleg!
https://www.youtube.com/watch?v=bLqyfSmmO1s&ab_channel=MarciKiss
Mézga Aladár különös kalandjai
Bár az alapsorozatot is kiemelhettük volna a sorból, hiszen a Mézga család különleges beszélő kutyája, azaz Blöki már ott is felbukkant, egyfajta központi szerepet azonban ebben a mellékszálban kapott igazán. A Mézga Aladár különös kalandjai címre keresztelt szériában Aladár és Blöki kéz a kézben, saját űrhajójuk fedélzetén utaznak el minden éjszaka a világűrbe, hogy újabb és újabb különleges bolygókat, illetve világokat fedezhessenek fel maguknak. Blöki mindvégig emberszerű ábrázolással bír, emberszámba is veszik a történet során, így tökéletes példa arra, hogy miként lehet barátság és emberi kötelék egy gyermek és egy háziállat között.
https://www.youtube.com/watch?v=cgJP4BoRoEU&ab_channel=MeseVil%C3%A1g
Vackor az első bében
Ha pedig klasszikus rajzfilm, akkor a Vackor az első bében szintén az elsők között jut eszünkbe az állati főszereplőket emberi tulajdonságokkal felvonultató mesék között. Nem véletlenül, hiszen Vackor, a kismackó ebben a mesében embergyerekek közé kerül, és együtt jár velük iskolába. Mindeközben hiába látja mindenki, hogy más, mint a többiek, a kis Vackort teljesen elfogadják közülük valónak az osztályban.
Kukori és Kotkoda
Ha kizárólag állatokra fókuszáló mesét keresünk, melyben az állati szereplők teljesen emberszerűek, úgy élnek és úgy viselkednek, mint az emberek, akkor a Kukori és Kotkoda a klasszikusok közül abszolút kiemelkedik. Az emberi házaspárként civakodó baromfipáros, a mindig bajba kerülő Kukorival – aki állandóan megpróbál kibúvót találni a házimunka alól – kiválóan megmutatja a gyerekeknek, hogy az állatok gyakran mennyire hasonlóan viselkednek, mint mi a mindennapokban.
