Gyermeki szemmel nézve is igazán szörnyűnek nevezhető a mai helyzet, hiszen mindenki bizonytalanságban és félelemben él a koronavírus miatt. Bár sokan próbálnak pozitívak maradni, sajnos időről-időre előfordul, hogy bizonyos események miatt egy kicsit komorabban látjuk a helyzetet, és sajnos ez ilyenkor gyermekeinkre is átragad.
Márpedig nekik normál esetben semmit sem szabadna megérezniük a körülöttünk zajló eseményekből, és a mi feladatunk, hogy ez így is legyen. Adja magát azonban a kérdés: miként kommunikáljuk gyermekeinkkel a járványhelyzetet?
Legyünk őszinték, de az ő nyelvükön
Az egyik legfontosabb alapszabály ezen a téren minden kétséget kizáróan az, hogy ne hazudjunk a gyermekünknek. Pszichológiai szempontból sokkal veszélyesebb kétségek között és félelemben tartani a picit, mint szembesíteni az igazsággal annak ellenére is, hogy gyakorlatilag még a felnőttek sem tudják, hogy mi az igazság, egyáltalán mi vár ránk a jövőben.
Őszintén elmondhatjuk nekik, hogy itt van egy vírus, de rengeteg tudós és szakember vizsgálja, létezik már ellenanyag, és a jelen állás szerint a gyermekekre nem veszélyes, ennek ellenére azonban vigyázni kell. Nem szabad megijeszteni semmivel, nyugtassuk meg, biztosítsuk róla, hogy minden rendben lesz még akkor is, ha esetleg megkapjuk a kórokozót és ledönt minket a lábunkról néhány napig.
Bátran hozzunk fel neki példákat, emlékeztessük rá, hogy ő is volt már beteg, hogy mi volt akkor, és milyen gyorsan meggyógyult, a megelőzés, az erős immunrendszer pedig mennyire lényeges elem ebben. Segítséget nyújthat ilyenkor a sok beszélgetés, ne hagyjunk benne kétséget, de természetesen a témához kapcsolódó mesékkel is sokat segíthetünk abban, hogy kiegyensúlyozott maradjon a gyermek.
Mutassunk példát neki
Jogunk van félni, sőt akár rettegni is a koronavírustól, hiszen ezt senki sem tilthatja meg nekünk, de ha gyermekeink vannak, akkor példát kell mutatnunk nekik azzal, hogy legalább előttük nem pánikolunk, nem keltünk riadalmat, nem mondunk ki olyan dolgokat, melyek esetleg elbizonytalanítják, félelmet generálnak a piciben.
Legyen bennünk tartás, mindig vegyünk magunkon erőt még akkor is, ha esetleg megbetegszünk és rosszul vagyunk. A példamutatás természetesen nemcsak ezen a téren fontos, hanem az elővigyázatosság terén egyaránt. Ne legyünk túl betegesek, ne fertőtlenítsük a kis kezét úton-útfélen, de a maszkviselést és néhány alapvető szabályt azért tartassunk be vele.
Itt viszont jön egy fontos de! A gyermekkorától ne fosszuk meg emiatt. Ha játszani akar egy másik gyerekkel, ha el akar menni valahová, ha egy kicsit találkozni szeretne a barátaival, ne álljunk az útjába, ha jó példával jártunk elől, semmi baj nem lehet.
Ügyeljünk rá, hogy ne szorongjon
Természetesen minden igyekezetünk ellenére is megeshet, hogy gyermekünk a helyzet miatt szorongani kezd. Ilyenkor a rendszeres kommunikáció, az együtt töltött idő sokat segíthet, sőt szükségük is van erre a gyerekeknek, hiszen a korábbi életük gyakorlatilag fenekestől felfordult, mindenhol a vírusra emlékeztetik, az iskolába menet, az iskolában, onnan hazatérve, tehát egyedül otthon lelhet úgymond békére.
Emiatt töltsünk vele sok időt, játszunk együtt, olvassunk neki rengeteg mesét, ha már nagyobb, akkor nézzünk vele sok rajzfilmet, ami különösen azoknak a szülőknek előnyös, akik esetleg nem túl jók a kommunikációban, de mégis szeretnék éreztetni gyermekükkel, hogy ott vannak, a picinek van kire támaszkodnia, ha szüksége van rá. Ha pedig kérdése van, akkor azt az első pontban taglaltak szerint mindig csak őszintén válaszoljuk meg!
