A szülők többsége megpróbálja őszinteségre nevelni a gyermekét, ami kifejezetten nemes cselekedet, csakhogy valójában gyakran a szülők hazudnak a legtöbbet, és ez akármennyire is furcsán hangzik: sokszor így is van jól.
Természetesen hazudni nem szép dolog, ellenben amint az rögtön az alábbi listáról is kiderült, valamikor nincs más választásunk szülőként, de lássunk inkább néhány példát, hogy mikor jön el az a pont, amikor a legtöbb szülő hazudik a gyermekének.
Jobban fütyülsz majd, ha megeszed a sárgarépát
Az egyik leggyakoribb füllentés a szülők részéről, amit ráadásul a gyerekek is előszeretettel hangoztatnak, így az óvodában gyakran hallani egymás között az apróságokat, amikor arról diskurálnak, hogy azért fontos megenni a sárgarépát, mert jobban tud majd tőle fütyülni a másik.
Valójában ez nyilván butaság és hazugság is egyben, semmi sem bizonyítja, hogy a sárgarépa és a fütyülés között van bármiféle kapcsolat, azonban a gyerekeket rákell venni a zöldségfogyasztásra, aminek az egyik legjobb módja alighanem az, ha ezt hazudjuk a számukra. Szerintünk persze vannak más módok is, de minek változtatnánk azon, ami már nagyanyáinknak is bevált?
Nem tudom a választ
De, pontosan tudjuk a választ a gyermek kérdésére, csak valamiért nem akarunk vagy nincs erőnk válaszolni, ezért elintézzük annyival, hogy nem tudjuk. Kegyes hazugság, amivel azért nem árt óvatosan bánni, mert az egyik legkárosabb is lehet a sok közül.
Ha ugyanis folyamatosan elintézzük a nem tudommal a gyermeki kíváncsiságot, az könnyedén érdektelenné teheti gyermekünket, csökkentheti a belénk vetett bizalma mértékét, miközben kérdéseivel magával marad, hiszen kihez forduljon segítségül, ha nem a mindent tudó szülőhöz?
Én soha nem voltam ilyen a te korodban
Biztos ez? Kérdezzük csak meg a nagymamát és a nagypapát, hogy ő is így gondolkodik-e erről! Sok szülő elfelejti, hogy milyen volt kisgyermekként, és hajlamos rácsodálkozni a sajátjára, ha rossz, eleven, esetleg panasz van rá az óvodában.
Csakhogy az alma nem esik messze a fájától, a legtöbb gyermekről tudni kell – főleg az azonos neműek esetén –, hogy erőteljesen formázzák a saját szüleiket, így ha rosszak voltunk kiskorunkban, azért ne lepődjünk meg, ha a gyermekünk sem lesz egy angyal. Pláne ne hazudjunk neki erről!
A játszótér már bezárt
Különösen a városi gyermekek esetében a szabadság netovábbját gyakran a játszótér jelenti. Jó időben a szülő is szívesen mozdul ki oda, azonban vannak olyan esős és hűvös időszakok, amikor senkinek sincs kedve kimenni oda futkosni. Ezt azonban a gyerekkel is meg kell értetni.
Őt nem érdekli a hideg, gyakran még az sem, ha esik az eső, csak az, hogy kimehessen játszani. Hogy mivel értethetjük meg vele, hogy most nem lehet? Cseppnyi füllentéssel, például azzal, hogy a játszótér ma be van zárva.
Fogalmam sincs, hol van, talán elveszítetted
Gyakori füllentés ez olyan játékoknál vagy egyéb dolgoknál, melyeknek már a kukában lenne a helyük, de gyermekünk ragaszkodik hozzá. Ilyenkor a szülő egyik napról a másikra eltünteti őket, miközben nagyokat füllent arról, hogy fogalma sincs a történtekről.
Arra azért persze ügyeljünk, hogy azokat a játékokat ne dobjuk ki, amihez a gyermek túlzottan ragaszkodik, csak azt követően, hogy sikerült pótolnunk, és nem okozunk neki fájdalmat azzal, ha például az alvókája hirtelen eltűnik, mert van helyette másik. Nagy törést is okozhatunk ezzel a gyermek számára.
