Hogy a szoptatás milyen sok előnyös hatást gyakorol a kisbabára, illetve általánosságban az emberekre hosszabb távon, azt már számtalan különféle kutatás bebizonyítottak korábban, most azonban egy egészen új nézőpontból ismerhetjük meg a kérdéses témakört.
Egy friss tanulmány ugyanis rávilágított arra, hogy az agy növekedését, sőt általános méretét is előnyösen befolyásolja, hogy milyen hosszú ideig tart a szoptatási időszak, de ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy az elnyúlt terhesség szintén hasonlót eredményezhet a gyermekeknél.
Közel 130 emlős fajt vizsgált a kutatás
A Durham Egyetem kutatásának legnagyobb különlegességét az adja, hogy nemcsak embereket vizsgáltak, hanem fajunkkal együtt összesen 128 emlős fajt ellenőriztek általánosságban, amiből egyértelműen kiderült, hogy az utódok agynövekedését minden esetben pozitívan befolyásolja, hogy mennyi ideig tart a terhesség, illetve a szoptatás időtartama.
Az egyetem szakértői a vizsgálódás során rávilágítottak arra, hogy minél hosszabb ideig tartanak egy emlős esetében ezek a folyamatok, annál nagyobb méretűre növekszik az utódok agya. A kutatók elmondása szerint ezek az eredmények bár rengeteg későbbi kutatáshoz, illetve vizsgálathoz szolgáltatnak majd alapot, azonban mindemellett újfent megerősítik, hogy a szoptatás milyen jót tesz az agy fejlődésének.
Ez természetesen tökéletesen alátámasztja az Egészségügyi Világszervezet véleményét és ajánlását egyaránt, hiszen a WHO szerint a kisbabák számára az a legszerencsésebb, ha a születést követő első hat hónapban kizárólag anyatejet kapnak, majd a szilárd ételek mellett addig megmarad a szoptatás, amíg erre lehetőség van.
A gyerek és az anya igényei szerint ez kétéves korig ajánlott, miközben nem szabad elfelejteni, hogy természetesen nemcsak az utód számára lehet jó döntés a szoptatás minél tovább tartó kitolása, hanem az anyukának is, hiszen ezzel csökkenti például a későbbi mellrák kialakulásának a kockázatát.
A sok szoptatás teszi lehetővé a nagy térfogatú agy kifejlődését
A kutatáshoz kapcsolódó tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg, és tökéletes magyarázatot szolgál arra, hogy más emlősállatokkal ellentétben miért függenek az embergyermekek olyan sok ideig az anyjuktól.
Nem elég ugyanis, hogy a kisbabák kilenc hónapon át az anyjuk pocakjában növekednek, ezt követően legalább három évig igénylik a szoptatást. Ekkora időintervallum szükséges ugyanis ahhoz, hogy kialakuljon az 1300 köbcentiméter térfogatú agy, mely elengedhetetlen az intelligens emberi gondolkodáshoz.
Ebben csak az az érdekesség, ha megnézzük például más emlősök esetét. Ott van a dámszarvas. Ez az emlősállat mindössze hét hónapig vemhes a kicsinyével, a szoptatás időszaka pedig normál esetben nem tart tovább hat hónapnál, de gyakran jellemző, hogy az utódok sokkal előbb önállóvá válnak, így már három hónapos korukban életben maradhatnak, ha az anyaállat elpusztul.
A szakértők szerint ennek az oka, hogy a szarvasok esetében az utódok agyának térfogata mindössze 220 köbcentiméter, vagyis az emberi agy méretének mindössze hatoda. Természetesen a kutatás ebből a szempontból elég egyoldalú, hiszen nem veszi figyelembe a genetikát, ezáltal nem vizsgálták meg, hogy mi történik akkor, ha egy dámszarvas hat hónap helyett egy egész évig szoptatja a kicsinyét, ergo nem zárható ki a tévedés esélye, hogy akkor sem változna drasztikusan ez az eredmény.
Ami bizonyított, hogy a testmérethez viszonyítva az agyméret összefüggésben áll a terhesség és a szoptatás időtartamával, ami természetesen ez evolúciós háttérrel magyarázható, ergo minél intelligensebb egy faj, az utódnak annál több törődésre van szüksége az anya részéről.
Noha a fentiek rengeteg kérdésre választ adtak, ugyanakkor rengeteg egyéb kérdést vetettek fel, emiatt most újabb vizsgálatok indulnak annak érdekében, hogy rájöjjenek a szakértők, hogy a születés előtt és után az agynövekedés változásai és az agy struktúrái miként módosulnak.
