Az óvodába való beszoktatás rengeteg nem várt kellemetlenséget okoz a szülők számára, egy egészen új élethelyzet ez gyereknek és felnőttnek egyaránt. Nehéz ilyenkor erősnek maradni, legyünk akár anyukák, akár apukák, hiszen egy gyerek elengedése mindig nagyon nehéz.

Még akkor is, ha nem az első gyerekünkről van szó, hiszen éveken át mi édesgettük, mi dédelgettük, mi viseltük gondját, tudtunk minden lépéséről, aminek most vége szakad. Dolgunkat pedig alaposan megnehezítheti, ha minden nap sírással indul az óvoda miatt.

Az első hetekben ez teljesen normális

Egészen megszokott dolog az otthonról elsőként elszakadó gyerekek esetében, hogy óvodába indulás előtt sírdogálnak egy kicsit. A szülőnek nyilván ez rendkívül nehéz dolog, hiszen a sírást sok esetben annak tulajdonítják, hogy valami rendkívül rossz dologról van szó, de valójában nem ennyire drasztikus a helyzet.

A sírás ilyenkor azért tekinthető normálisnak az óvodáskorú gyermekek részéről, mert szókincsük még fejletlen, kommunikációs készségük nem túl kimagasló, ennek megfelelően nem tudják azt mondani, mint egy felnőtt, nem tudják úgy kifejezni magukat, inkább egyszerűbb számukra sírni egy kicsit.

A sírás valódi okának feltárása nagyon fontos

Nem akar óvodába menni a gyerek? Mint említettük, normális, az is ha sír ilyenkor, ellenben ha az első napok vagy hetek után ez az ellenkezés még mindig benne van, akkor fontos lesz kideríteni, hogy mi húzódik a háttérben, hiszen többről lehet szó, mint az elszakadás nehézségeiről.

Nyugodtan beszéljünk az óvónőkkel az esetről, hiszen ők azért tapasztaltabbak ebben az ügyben, illetve jobban látják, hogy miként viselkedik gyermekünk az óvodában, milyen a viszonya a társaival, vannak-e konfliktusai és egy tovább, hiszen sok esetben ez áll a probléma hátterében.

Mindenképpen lényeges, hogy ebben a helyzetben megértsük a gyermekünket. Ne csak fogadjuk el, hanem értsük is meg, ne vonjuk kétségbe, hogy gyermekünk számára valami nehézséget jelent az óvodában, és a mi feladatunk lesz, hogy feltárjuk a háttérben húzódó valódi okokat.

Mikor kell segítséget kérni?

Sajnos eljön az az idő, amikor a szülő is tehetetlennek érzi magát az óvodai beszoktatás kapcsán. Feladni soha nem szabad, de hogy mégis mikor jön el az a pont, amikor már szakmai segítségre lehet szükségünk?

Erre általánosságban egy hónap után kell gondolni. Ha tehát négy hét után még mindig többórás sírás és ordítás zajlik az óvodáig vezető úton, a gyerek nem tud, nem akar bekapcsolódni az alapvető tevékenységekbe, nem beszélget, nem akar enni, nem használja a toalettet, nem alszik, nyugtalan vagy agresszív, esetleg csorbát szenved a szobatisztasága, akkor gond van.

Ezek jellemzően olyan tünetek, amikor pszichológus segítségére van szükség. Nem kell hibákat keresni vagy mutogatni, magunkkal szemben sem, a pszichológus miatt nem bolond vagy beteg a gyerekünk, csupán kell neki egy kis segítség ahhoz, hogy könnyebben menjen a beilleszkedés.

Könyvemről

A könyvben hat különálló kis történet lapul, melyek igazi főszereplői, Íku, Kesu és Tincsi a három mókusgyerek, akik a kisgyermekkori leleményességüket felhasználva próbálnak megoldani különböző kihívásokat…

Társasjáték

A Trükkös karácsony című társasjátékom igazi ünnepi szórakozást garantál. Ha szeretnél a gyermekeiddel egy élményekben gazdag, közös élményt, ne habozz…