Se szeri, se száma azoknak a kutatási anyagoknak, melyek azt vizsgálták korábban, hogy milyen hatással lehet a gyermekre a meseolvasás, illetve az is, ha nem olvasnak neki rendszeresen mesét, esetlegesen nem nekik való típusokat és így tovább.
Az Ohio Egyetem munkatársainak például sikerült bebizonyítaniuk, hogy a meseolvasás hiánya, akár komoly tanulási nehézségeket is okozhat a gyermekeknél, ami nem meglepő, hiszen ötéves korukig közel másfél millióval több szót hallanak azok az apróságok, akiknek a szülők naponta legalább öt könyvből is olvasnak mesét.
Persze már az is nagy eredmény, ha naponta egy könyvből fel tudunk olvasni a gyermekünknek, hiszen ilyen esetben is közel 300 ezerrel több szót hallanak majd ötéves korukig a lurkók, mint azok, akiknek a szülei egyáltalán nem olvasnak mesét, ami akkora mentális elmaradást eredményez, hogy az hatással lehet a gyerekek szókincsének és olvasási készségeinek fejlődésére is.
A kevés mese és a tanulási nehézségek
A kérdéses egyetem korábban egy olyan tanulmány alapján kezdte meg kutakodásait, mely kimutatta, hogy az amerikai gyermekek negyedének soha nem olvas mesét az anyukája és az apukája, de ugyanilyen sokan vannak, akiknek csak hetente egy-két alkalommal, ami óriás probléma.
Jessica Logan, a tanulmány szerzője és a kutatás egyik vezetője szerint ugyanis azok a gyerekek, akik sok mesét kapnak, bizonyítottan nagyobb szókinccsel rendelkeznek, ezáltal jelentősebb mértékben felkészülten kerülnek iskolába és nyitottabbak lesznek az olvasás tudományára, egyszerűbben el tudják majd sajátítani az írott szavakat és így tovább.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a gyerekek olvasási készsége lényegesen gyorsabban és könnyebben fejlődik majd, mint azoknak, akik nem találkoztak semmilyen formában sem a mesékkel. Arról nem is beszélve, hogy a szókincs és az olvasási készség mellett a mese segíti a gyermek képzelőerőjét, de megtanítja neki azt is, hogy miként kell a képzelet szárnyain szállni és egy helyben ülve meghallgatni egy történetet.
Az olvasás serkenti az agyműködést
Rendkívül lényeges az olvasás kapcsán az Emory Egyetem tanulmánya is, akik MRI vizsgálatokkal bizonyították be, hogy a kérdéses tevékenység felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt képes serkenteni az agyműködést.
Az intézmény kutatói ugyanis olvasás közben több önkéntes agyi folyamatait vetették vizsgálat alá, és meg is találták azokat az ideghálókat, melyek ilyenkor aktiválódnak, illetve az olvasással hozhatók összefüggésbe. A legnagyobb érdekesség pedig az volt, hogy főként a gyerekeknél az olvasás után még napokkal is kimutathatók voltak az agyban a kérdéses folyamat pozitív következményei és idegi hatásai.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az emberi agyban valóban képes tartós változást előidézni az olvasás, noha ennek kémiai oldalát egyelőre még nem sikerült úgy meghatározni, mint a pszichológiai kérdéseit.
Ami biztos, hogy a könyvek meghatározzák a személyiséget, éppen ezért a gyerekeknél rendkívül lényeges lesz, hogy mit olvasnak majd gyerekkorukban, milyen könyvekkel érintkeznek az iskolákban, de ugyanígy a kötelező olvasmányok szerepe is rendkívül lényeges lesz.
Biztosan minden felnőtt olvasónk pontosan vissza tudja idézni, hogy melyek voltak a legelső könyvei, az első kötelező olvasmányai és így tovább, ami nem meglepő, hiszen az első ilyen könyveink ennyire meghatározó élményt jelentenek majd, miközben észrevétlenül is befolyásolják a személyiséget.
