A nagymamának is jót tesz, ha az unokára vigyáz

Facebook
WhatsApp
Tumblr
Email

A járványhelyzet miatt óriási teher hárult az elmúlt hónapokban a nagyszülőkre, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy a szülők életét rendkívüli módon megnehezítette az online oktatás, illetve az ebből fakadó felügyelet. Dacára ugyanis a propagandának, a legtöbb szülő semmiféle segítséget nem kapott ahhoz, hogy gyermeke felügyeletét, online oktatását elláthassa.

Emiatt egyre több esetben volt szükség a nagyszülők segítségére azért, hogy felügyeletet tudjanak adni a gyerekek számára, hiszen a vészhelyzet miatt egy-két hét szabadságot elnéztek a legtöbb anyukának és apukának, de hónapokig egyetlen embert sem tudnak nélkülözni a munkahelyéről. A home office pedig – akinél ez lehetséges – gyakran csak tovább bonyolította a helyzetet.

Mi ezzel a legnagyobb baj?

A legnagyobb probléma a fentiekkel az, hogy a mai nagyszülők már nem olyanok, mint évtizedekkel ezelőtt. Míg két-három évtizeddel ezelőtt a nagymama és a nagypapa már korán nyugdíjazásra került, és mondhatni fiatalon élvezhette a pihenést, addig manapság a nagyszülők többsége még javában dolgozik.

Azon túl, hogy ez számukra rendkívül megerőltető, ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük, mint a fiatalabbaknak, azaz szabadságot kell kérniük a munkahelyen, trükközniük kell a táppénzzel, illetve a saját pihenésüktől, a saját rekreációjuktól kell elvenni a szabadidőt.

Ennek az oka is részben, hogy manapság a nagyszülők szerepe annak ellenére is felértékelődött a kisgyermekes családoknál, hogy egyébként a legtöbben mindent megtesznek a gyermekeikért és az unokáikért. Egy kutatás szerint azonban érdemes a nagymamának vigyáznia az unokákra, mert az nekik is jót tesz!

A nagymama bébiszitterkedése jó hatással van az agyra

A Melbourne Egyetem munkatársai gondolták úgy először, hogy érdemes lehet megvizsgálni a nagymamák agyműködését annak fényében, hogy milyen hatással jár a bébiszitterkedésük, azaz van-e bármiféle befolyása az unokával töltött időnek a nagyszülőre nézve.

Hogy egészen pontosak legyünk, a kutatás során kizárólag a nagymamákat vizsgálták meg, konkrétan a menopauza kései szakaszában járó nők agyát vették szemügyre azt feltételezve, hogy az agyra kifejezetten jó hatással van, ha a nagyszülő kiveszi a részét az unokák felügyeletéből. Mindez pedig be is igazolódott, azonban van némi csavar a történetben!

Jobb eredmények a kognitív teszteken

Azt természetesen eddig is sejtették, sőt kísérletekkel igazoltan tudták is a kutatók, hogy a társas érintkezés minden ember számára fontos és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megőrizhessük az agy egészségét, azonban egészen a mostani kutatásig lehetetlen volt számszerűsíteni, hogy egy nagymama és egy unoka esetén ez miként működik a gyakorlatban.

Az ausztrál kutatók azonban gondosan előkészített vizsgálatokkal több önkéntes nagymama agyi tevékenységét, illetve állapotát felmérték, így kiderült, hogy a változókor végén járó nagyszülőkre kifejezetten pozitív hatást gyakorol – legalábbis az agyi tevékenység terén –, ha hetente legalább egy napot vigyáznak az unokáikra.

Mindezt a szakértők kognitív tesztekkel támasztották alá, lévén ezeken lényegesen jobb eredményeket értek el az unokájukra vigyázó nagymamák, mint azok a nagyszülők, akik vagy nem rendelkeztek unokával, vagy nem töltöttek el velük egy egész napot.

 Jóból is megárt a sok

Még mielőtt azzal támadnánk le édesanyánkat vagy az anyósunkat, hogy mostantól ő vigyáz majd minden nap a gyerekre, mert ez neki milyen jó, fontos hozzátennünk, hogy a kutatás rávilágított egy árnyoldalra is, lévén túlzásba sem szabad vinni a nagymama részéről a gyermekfelügyeletet.

Bár azt nem határozták meg egészen pontosan, hogy hány nap az ajánlott – vélhetően ez függ a nagymama korától és mentális állapotától –, azonban a kutatásból határozottan kiderült, hogy azok az idős hölgyek, akik már legalább öt napot vagy ennél is többet vigyáztak az unokájukra, azoknál fordult a kocka, és rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken, mint azok a nagymamák, akik nem érintkeztek egyáltalán unokával.

Összességében tehát a nagymamák részéről az unokákra való vigyázás olyan, mint a jó bor: kis mennyiségben orvosság és a hasznukra válhat, mindenképpen segít nekik frissen tartani mentalitásukat, azonban nagyobb mennyiségben már inkább ártalmas. Ezt nem árt figyelembe venni, mielőtt megkérjük a nagymamát arra, hogy vigyázzon a gyermekünkre.

Forrás

Facebook
WhatsApp
Tumblr
Email

Könyvemről

A könyvben hat különálló kis történet lapul, melyek igazi főszereplői, Íku, Kesu és Tincsi a három mókusgyerek, akik a kisgyermekkori leleményességüket felhasználva próbálnak megoldani különböző kihívásokat…

Társasjáték

A Trükkös karácsony című társasjátékom igazi ünnepi szórakozást garantál. Ha szeretnél a gyermekeiddel egy élményekben gazdag, közös élményt, ne habozz…

További ajánlott bejegyzéseim

Ha tetszett ez a bejegyzés, nézd meg a többi ajánlott posztomat is!