Gyakori eset a gyermekeknél, hogy az óvodában vagy az iskolában valamiért megbélyegezik őket. Különféle viselkedési problémákat akasztanak a nyakukba, miközben sokkal gyakrabban az adott lurkónak semmi problémája vagy betegsége nincs, legfeljebb egy kicsit másabb, mint a többiek.
Sajnos rengeteg gyermeknek az egész életét elrontják azzal, hogy viselkedési problémaként állítanak be apró szokatlanságokat. Mivel a szülőknek ezek hajlamosak álmatlan éjszakákat okozni, ezért összegyűjtöttünk néhány olyan jellemzőt, amelyek közel sem sorolhatók ebbe a kategóriába.
Eseti agresszivitás vagy goromba viselkedés a kortársakkal
Minden gyereknek meg kell tanulnia szociális közegben léteznie. Különösen azok számára okozhat ez nagy problémát, akik nem rendelkeznek saját testvérrel, és a bölcsödében vagy az óvodában találkoznak először nagyobb közeggel, amit meg kell szokniuk. Ez pedig sokszor nem egyszerű feladat.
Esetükben az eseti agresszivitás, ha néha erőszakosan veszi el a játékokat a többiektől, ha gorombábban viselkedik a gyermek másokkal, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy viselkedési problémás. Bajra csak akkor gyanakszunk, ha ez visszatérő és rendszeres jelenség, miközben a gyermek ezzel már zavarja társait, problémát okoz a közösségnek.
Önbántalmazás
Meglepően sok gyermeknél fordul elő úgynevezett önbántalmazó magatartás. Ilyen esetekben hajlamosak a saját fejüket ütni, önmagukba beleharapni, egyszóval attól tartani, hogy a pici esetleg kárt tesz saját magában. Eseti jelleggel azonban ez sem tekinthető viselkedési problémának, éppen ellenkezőleg.
Az ilyen megnyilvánulások akkor jellemzőek, ha a kicsi zavarodott, ha nem sikerül megfelelően a szociális interakció, ha zavarttá válik, ha olyan helyzetbe kerül, amivel korábban még nem találkozott. Foglalkozni akkor kell a problémával, ha rászólásra sem hagyja abba a gyermek a fejverést és a harapdálást, vagy ezt napi rendszerességgel csinálja, esetleg nagyon súlyos kárt tesz magában.
Étkezési problémák
Sok esetben sorolják a viselkedési problémák közé az étkezési gondokat is, amihez hozzátartozik, hogy hazánk határozottan nagymama nemzet, azaz nem tud annyit enni a gyerek, hogy az elég legyen. Ha tehát valaki válogatósabb, kevesebbet eszik, mint az átlag, akkor máris ráhúzzák, hogy baj van vele.
Csakhogy ez valójában nem probléma egy bizonyos pontig! A kisgyermekeknél az ízlelés és az étkezés egy olyan készség, mint a járás vagy a beszéd. Fel kell fedezniük ahhoz, hogy kiteljesedjenek, ami természetesen egy hosszú folyamat kezdete. Ha az étkezési gondok már befolyásolják a testsúlyt, egészségügyi nehézségeket vetnek fel, megbetegítik a gyermeket, akkor beszélhetünk problémáról, ami beavatkozást igényel.
Káromkodás, sértő szavak használata
A sokat káromkodó vagy felkavaró szavakat használó gyermekek esetében is sokszor gyanakodnak a pedagógusok és a szülők is viselkedési problémára, holott 7 éves korig nem szabadna emiatt beskatulyázni egyetlen gyermeket sem.
Ez az a kor ugyanis, amikor az ehhez kapcsolódó szűrőjük kialakul, a szociális készségeik pedig elég fejletté válnak ahhoz, hogy tudják: mit szabad és mit nem. Ha ez elmarad, akkor érdemes problémára gyanakodni, ami viszont már szakemberi beavatkozást igényel.
