A gyermeknevelés kérdése minden esetben rendkívül nehéz témakör. Azt szeretnénk, ha gyermekünk udvarias és érzéki lenne, de közben azért azt sem bánnánk, ha szükség esetén meg tudná védeni magát, hiszen ne ringassuk magunkat álmokba: az iskolában előbb vagy utóbb, de őt is megtalálják.
Ez sok gyermek életében óriási törést jelent, legyen szó akár verbális-, akár nonverbális bántalmazásról, melyekre nem árt előre felkészíteni a lurkót. Merthogy igenis gyermekünket neveljük harciasságra, de egyben lovagiasságra is, legyen erény benne a becsület és a hűség, hogy szükség esetén meg tudja védeni magát.
Nem verekedésről van szó!
Amit ezen a ponton fontos tudatosítanunk olvasóinkban, illetve majd nekik a gyermekükben is, hogy a harciasság nem jelent egyet a verekedéssel, az oktalan erőszakkal. Inkább egyfajta szívósságról van szó, aminek részeként a gyermek képes lesz erősnek mutatni magát, hogy konfrontáció esetén megmutassa: nem fél, vele nem lehet csak úgy packázni.
Sajnos minden iskolában, minden közösségben vannak domináns gyerekek, akik hajlamosak agresszívan fellépni mások ellen azért, hogy elismerjék őket vezéregyéniségnek. Egyre komolyabb gondot okoz mindez a pedagógusoknak, és mostanában is volt példa arra, hogy egy ilyen eset tragédiához vezetett.
Ezért van szükség arra, hogy a gyerekeinket szívóssá tegyük, és felkészítsük az ilyen helyzetekre. Miként?
Merjen segítséget kérni!
A legfontosabb, hogy a gyermek mindig merjen segítséget kérni, ha ilyen történik vele. Mondja el a szülőknek, a legközelebbi pedagógusoknak, hívja fel rá a figyelmet, és szükség esetén saját kortársaival, nagyobb gyermekekkel is szövetkezzen.
Az iskolai erőszak nagyon gyakran egy-egy problémás gyerekhez, vagy problémás hátterű csoporthoz köthető, akik általában kisebbségben vannak a nagy egészhez képest, az ellenük való összefogás tehát sokat segíthet.
Mindig sugározzon magabiztosságot!
Sajnos bizonyos személyiségjegyek mellett ezt lehet kivitelezni a legnehezebben. Jó hír azonban, hogy ha a szülő elég időt foglalkozik a gyerekével, akkor tanulható. Miként álljon stabilan, miként mutassa magát határozottnak, miként szólaljon meg úgy, hogy az rögtön tiszteletet parancsoljon.
Tanítsuk meg a gyereket arra, hogy ha kötekedésbe keveredik, akkor kommunikációval, határozottsággal meg tudja védeni magát. Kerülje a fizikai erőszakot, de ha elveszik valamilyét, akkor vegye vissza, álljon ki magáért és a tulajdonáért mindig. Ha pedig nem sikerül, az első pontra visszautalva merjen szólni miatta valakinek.
Tanítsuk meg a gyereket védekezni!
Egyre gyakrabban hallani arról, hogy sajnos már az általános iskolában is gyakran folyamodnak erőszakhoz a diákok, amire alighanem a legnehezebb felkészíteni a gyermekünket. Mégis a szülő felelőssége, hogy ezt megtegye, de soha ne verekedni tanítsuk a lurkót.
Sokkal inkább arra, hogy miként védje meg magát. Ha nekünk nem megy, nincs rá időnk, akkor írassuk be bokszolni, esetleg más harcművészetet tanulni, a lényeg az, hogy tanulja meg felelősséggel használni a kezét, és ellenállni, ha fizikai erőszak áldozatává válik, hiszen a fej megfelelő védelme vagy az esni tudás már óriási előnyt adhat neki.
Azt viszont tudatosítsuk benne, hogy verekedést vagy konfliktust kezdeményeznie soha nem szabad!
