A gyermekek folyamatos elismerése és jutalmazása rendkívül fontos feladat a szülők részéről. Nagyon sok édesapa és édesanya folyamodik ehhez annak érdekében, hogy elérjenek valamit gyermeküknél, és sajnos sokan esnek abba a hibába, hogy étellel, jellemzően desszerttel, édességgel kecsegtetnek a picik számára, illetve azzal jutalmazzák őket.
Ez az adott pillanatban jó ötletnek tűnhet, hiszen a kicsik rengeteg dologra képesek azért, hogy egy kis fagylalthoz, extra csokoládéhoz vagy más egyéb finomsághoz jussanak, azonban kiderült, hogy étellel jutalmazni soha nem túl szerencsés a gyermeket. Hogy miért nem?
A legtöbbször pedig működik
Nyilván, ez a módszer nem a legtöbbször, hanem kis túlzással mindig működik, azonban nem hasonlít ez valamire nagyon? Nem úgy tűnnek ebben a helyzetben a gyermekek, mint akik függők? Hiszen egy drog- vagy alkoholfüggő felnőtt is szinte bármire képes azért, hogy újra és újra hódolhasson szenvedélyének.
Ez a sikeresnek ítélt taktika a szülő részéről hosszabb távon tehát nem mindig jó taktika. A legtöbbször viszont működik, és ezt kutatások is igazolják. A Parents.com szerzői, élükön Sally Kuzemchakkal ugyanis bebizonyították egy tanulmánnyal, hogy azok a gyerekek, akik azzal az ígérettel álltak neki a zöldség- és gyümölcsevésnek, hogy később finomságot kapnak cserébe, azok jellemzően sokkal többet ettek az egészséges ételekből, mint a motiválatlan lurkók.
A szerzők azonban egy komplett táblázatot alkottak azért, hogy bebizonyíthassák hipotézisüket. Pontosan felírták minden esetben, hogy mikor motiválták más étellel a gyerekeket, és mikor valamilyen programmal, például közös filmnézéssel, vagy extra meseolvasással a lefekvéskor. Mint kiderült, a gyerekek bármilyen motivációt kaptak, az egészséges ételeket, a zöldséget és a gyümölcsöt sokkal szívesebben fogyasztották a későbbiekben motiválás nélkül is.
Akkor mégis mi a probléma?
A probléma az, hogy ez a módszer könnyedén visszaüthet. Amennyiben ugyanis a gyermeket például desszerttel próbáljuk rávenni a zöldségek elfogyasztására, akkor úgy tekinthet a későbbiekben erre, mint valamiféle kötelező rosszra, amiért valami jó vár rá.
A kutatás egyik részében például arra kérték a piciket, hogy igyanak olyan gyümölcslevet, amit szeretnek azért, hogy később a kedvenc játékaikkal játszhassanak. Ha nem ittak gyümölcslevet, akkor nem volt játék. Ennek előbb az volt az eredménye, hogy a lurkók szívesen ittak a gyümölcsléből, majd egyre kevésbé kedvelték, egyre kevésbé fogyasztották szívesen.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia véleménye szerint kifejezetten rossz taktika nasival ösztönözni a gyerekeket azért, hogy megtegyenek valamit, vagy elfogyasszanak olyan ételeket, melyek bár egészségesek és fontosak, ellenben nem a kedvenceik. Az általuk végzett kutatások ugyanis kimutatták, hogy amennyiben a szülők a fenti gyakorlatot folytatták, és gyakran éltek vele, a gyerekek később egyre jobban előnyben részesítették a jutalomként adott, jellemzően magas cukor- és zsírtartalmú ételeket, mondhatni ezek függőivé váltak.
Még nagyobb gond, hogy a kapcsolódó tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél, ahol jellemző volt a fenti gyakorlat, a szülők később sokkal nagyobb valószínűséggel számoltak be különféle táplálkozási zavarokról, rendszertelen étkezésről, gyakori túlevésről, de még inkább túlsúlyról. Leginkább ezek az okai annak, hogy az étellel való jutalmazás a legtöbb esetben nem a legszerencsésebb alternatíva!
