A nemzetek kultúrái között ugyan léteznek átfedések, de alapvetően a legtöbb ország éppen attól csodálatos, hogy saját identitásuk, sajátos szokásaik vannak. Különösen igaz ez például a gyerekvállalásra és a születésre, amivel kapcsolatban kifejezetten sokszínű szokásokat találunk a világ minden tájáról. Lássunk pár érdekességet!
Svájcban csak a szülés után öt nappal fürdetnek
A magyar újszülötteket a születés után azonnal lefürdetik, megtörölgetik, tiszta állapotban adják át őket a szülőnek, ami számunkra egészen természetes, de Svájcban mások a szokások. Odakint csak a szülés után öt nappal éri víz először a kicsik testét, addig csak megtörölgetik őket, de azt is óvatosan, hogy ne jöjjön le róluk a magzatmáz.
Az otthoni fürdetés sem olyan gyakori odakint a babáknál, mint nálunk. Hetente maximum egyszer, teljesen tiszta vízzel mossák át a kisbabákat, és jellemzően mandulaolajat használnak ahhoz, hogy áttöröljék vele a kisbabák bőrét. A nedves popsitörlő sem igazán fogyóeszköz odakint, bár ez az utóbbi években azért elég sokat változott.
A japán babákat a hátukon hordják az anyák
A nálunk megszokott sajátosságokhoz mérten rendkívül érdekes szokások vannak Japánban a babák születését követően. Az inkább szomorú, hogy az édesapák szinte egyáltalán nem veszik ki a részüket a nevelésből – gyakorlatilag alig találkoznak a gyermekükkel, olyan sokat dolgoznak, hiszen hangyatársadalom van –, de az érdekes, hogy az anyák a hátukon hordják gyermekeiket.
A kicsik gyakorlatilag így élik le az első néhány hónapjukat, ami közel sem olyan jó dolog, mint amilyennek hangzik, hiszen tanulmányok igazolják, hogy a világ egyetlen részén sincs olyan sok csípőficamos baba, mint Japánban. További érdekesség, hogy Japánban nincsenek bölcsődék, mert a nők nem dolgoznak, amíg kicsi a gyermek. Ezért dolgozik olyan sokat az apa!
Hatalmas támogatást kapnak a finn babák
A finneknél kifejezetten egyszerű a gyerekvállalás abban a tekintetben, hogy a családalapításhoz szinte mindent megkapnak a szülők, ami kezdetben szükséges a babához. Ez egy korabeli szokásból alakult országos kezdeményezéssé, kezdetben ugyanis csak a rászoruló családok kaptak támogatást, de később minden szülő egy óriási dobozzal gazdagodott, amint kiengedték kisbabájával a kórházból.
Ebben speciális matrac, rengeteg ruha, sok-sok pelenka, játékok, könyvek, rágókák találhatók, érdekesség pedig, hogy a doboz a matraccal együtt kisággyá alakítható, így kis helyen elfér, miközben teljesen ideális a baba első hónapjaira. Ez a segélydoboz mára az anyaság jelképe lett a finneknél.
A norvég kismamák óriási lelki támogatást kapnak
Norvégiában és úgy általánosságban az északi országokban rendkívül magas a depresszió aránya. Nem véletlenül, hiszen a körülmények ezt erősítik, éppen ezért odakint a frissen szült kismamákat a negyedik és az ötödik hét környékén a védőnő egy csoportba osztja, ahol találkozhat a lakóhelyéhez közeli anyukákkal.
Nemcsak társaságban lehetnek, hanem ismerkedhetnek, barátnőket szerezhetnek, együtt eljárhatnak ide-oda, sétálhatnak, tanácsot adhatnak egymásnak, azaz soha és senki nem marad egyedül. Csak hab a tortán, hogy segítenek a közös programok szervezésében, ezáltal még bababarát moziba is lehetőségük van elmenni így a kismamáknak. Ez a fajta segítség kifejezetten hasznos lenne a világ más részein is, hiszen a szülés utáni depresszió sajnos egyre több kismamát érint.
