Bár egyre kisebb az ellentét a falusi és a városi gyerekek között, hiszen ma már vidéken is ugyanolyan lehetőségek vannak, mint bármelyik nagyvárosban, azonban egy friss kutatás bebizonyította, hogy az előbbi közegben felnövő lurkók minden téren ellenállóbbak, mint városi társaik.
Mint kiderült, a vidéki gyerekek, akik sokat vannak a szabad levegőn és rengeteget érintkeznek állatokkal, nemcsak erősebb immunrendszerrel rendelkeznek, de mindemellett mentálisan is sokkal fejlettebbek, jobban tudják kezelni a stresszt, mint a nagyvárosi közegben nevelkedettek.
A logika korábban eddig is ezt diktálta
Az Ulmi Egyetem kutatói természetesen nem találták fel a kereket a fenti hipotézis bizonyításával, hiszen a logika már korábban is azt diktálta, hogy a falusi gyermekek immunrendszere lényegesen több kórokozóval találkozik, mint a sterilebb környezetben felnövő városiaké, ezáltal ritkábban lesznek betegek, illetve kevésbé hajlamosak az allergiára is.
Ezt az összefüggést azonban eddig tudományos keretek között még nem vizsgálták, hovatovább az említett intézmény kutatói ezúttal a pszichés hatásokra is nagy figyelmet szenteltek, miközben az egészségügyi hozadékokat egyaránt alátámasztották. Így bizonyították be például, hogy az állatok közelében felnövő gyermekek nagyon sok baktériummal találkoznak, ami hosszabb távon kifejezetten előnyös hatásokkal jár számukra.
Az állatok közelsége előnyös a gyermekek egészsége szempontjából
Bár rengeteg szülőnek mániája, hogy gyermeke keze mindig tiszta legyen, pláne abban az esetben, ha megsimogatott egy kutyát vagy egy macskát, azonban a kutatás bebizonyította, hogy az állatok közelsége, a rajtuk lakozó mikrobák és kórokozók kifejezetten jótékony hatást gyakorolnak a fejlődő szervezet immunrendszerére. Olyannyira, hogy nemcsak szívósabbá tudják tenni a gyermekeket, de mindemellett ellenállóvá is az asztmával vagy az allergiával szemben, ami lassacskán népbetegséggé válik.
Ez az elmélet már évek óta él a tudományos körökben, higiénia elméletként ismert, hívei pedig kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az elmúlt néhány évben azért növekedhetett meg az allergiások és az asztmások aránya, mert egyre több gyermek nő fel városi közegben. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy ezeknek a piciknek nélkülözniük kell azokat a mikróbákat és egyéb kórokozókat, melyekkel korábban évezredeken át találkozott minden cseperedő ember szervezete.
A kutatásról
Az Ulmi Egyetem szakemberei a kutatás során összesen 40 egészséges felnőtt férfit vizsgáltak meg, akik kiskorukban vagy egy farmon, tehát sok állat társaságában nőttek meg, vagy városi közegben, ahol ritkán találkoztak jószágokkal. Az önként jelentkezett férfiakat különféle teszteknek vetették alá, ezáltal stresszes helyzeteket generáltak számukra, mint például a matekfeladványok megoldása meghatározott időn belül, vagy prezentáció vadidegen emberek előtt.
A tesztek előtt és utána bizonyos időközönként vér- és nyálmintát vettek az emberektől, melyek egyértelműen bizonyították, hogy a városi környezetben felnőtt emberek szervezete sokkal erőteljesebb reakciót mutatott a stresszre, a kapcsolódó gyulladásos immunreakció ezáltal lényegesen hosszabb ideig kimutatható volt a szervezetükből, mint azoknál az embereknél, akik falusi környezetben nevelkedtek.
Érdekesség ugyanakkor, hogy dacára a vizsgált minták eredményének, a városi közegből érkezett férfiak kevésbé érezték magukat stresszesebbnek az egykori vidéki gyerekeknél, amire egyelőre a kutatók sem találtak választ.
Vegyünk kisállatot gyermekünknek
Bár a fentiekben csak a stresszreakcióhoz kapcsolódó kísérlet lett leírva, az emberek általános egészségi állapotának vizsgálata során is azt tapasztalták a szakértők, hogy a falusi háttérrel rendelkezők sokkal előnyösebb helyzetből indultak, emiatt a kutatás vezetői azt javasolják, hogy érdemes lehet valami kisállatot venni gyermekünknek abban az esetben, ha városban nő fel. Az állatokkal való kapcsolat ugyanis nemcsak fizikailag, de mentálisan is segít egészségesebbnek maradni.
Christopher A. Lowry, a kapcsolódó tanulmány egyik szerzője szerint a fentiek egyelőre csak részeredmények, tehát további vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy átfogóbb eredményeket és téziseket kaphassanak, ezáltal például nőket is szeretnének megvizsgálni, és a mintavétel nagyságát egyaránt szükséges lenne kibővíteni, noha az első következtetések levonásához a fentiekben ismertetett eredmények is elegendőek voltak.
