Rengeteg szülő hajtja gyermekét, mert szeretné, hogy jó jegyeket hozzon haza az iskolából, hogy mindig csak kitűnő tanuló legyen, ami nem meglepő, hiszen minden generációba beleültetik ezt a tévképzetet, csakhogy ez egyáltalán nem tekinthető szerencsésnek.
Tévedés ugyanis azt hinni, hogy csak azok a tanulók lehetnek sikeres felnőttek, akik végig kitűnők voltak és diplomáztak. Nézzünk csak körül a világban, hiszen egy közepes eredményekkel végzett szakmunkás manapság nagyon sokszor többet keres, kevesebbet dolgozik és egyszerűbben boldogul, mint egy kitűnő tanuló sokdiplomás.
Nyilván a helyzet nem ennyire fekete vagy fehér, de jól érezteti a dolog súlyát, ennek fényében adja magát a kérdés: érdemes gyermekünk felé mindig irreális elvárásokkal tekinteni, hogy már kisiskolásként stresszben élje az életét ahelyett, hogy boldog gyermek lenne?
A jegy nem minősíti a gyermeket
Az érdemjegyeknek nagyon sok szülő óriási jelentést tulajdonít. Ez helytelen hozzáállás, hiszen az adott jegy, vagy egy év végi eredmény a legkisebb mértékben sem minősíti a gyermekünket, hiszen legalább annyira függ a szorgalmától, az érdeklődési körétől és a személyiségétől, mint a tanár személyétől, vagy éppen attól, milyen napjai, hetei és hónapjai voltak a lurkónak.
Szülői oldalról fontos, hogy bár törekedjünk arra, hogy gyermekünkben kialakuljon a szorgalom, a tudás iránti vágy, azonban ne minősítsük őket, ha néha becsúszik egy-egy rossz jegy. Évtizedek múltán a munkahelyen senki sem kérdezi majd tőlük, hogy miként sikerült 2020. október 20-án az a matematika dolgozat, vagy miért lett csak hármas a másnap megírt irodalom felelet.
Hogy egy gyermeknek milyen eredményei vannak az iskolában, az nagyon soktényezős egyenlet, és mivel mi sem tudunk minden egyes nap ugyanolyan teljesítményt nyújtani a munkahelyünkön, ezért nem várhatjuk el utódainktól sem, hogy robotok legyenek. Éppen ellenkezőleg, egy egészséges lelkületű gyermeket éppen az emel ki a sorból, hogy néha akadnak gyengébb pillanatai.
Nyilván a tartós, a hirtelen és drasztikus rontások már utánajárást igényelnek, de egyébként teljesen normális, ha egyik héten még ötösre, a másik héten viszont már csak hármasra megy a matematika, de később újra csak jó jegyeket szerez a gyermek. Ettől neki még mindig sokkal nagyobb esélye lesz arra, hogy sikeres felnőtt legyen, mint aki stréber vagy a szülei rettegésben tartják a jegyei miatt.
A jó tanulók gyakran gondolkodni nem tanulnak meg
Sok-sok évtizeddel ezelőtt még helytálló volt, hogy aki jól tanul, az jó iskolába kerül, és jobb esélye lesz kiemelkedni például a szegény családi sorsból. Ez annak idején valóban így volt, de a globalizáció korát éljük, amikor a legutolsó kis faluban is megszülethet a jövő legnagyobb cégvezetője, akár egy szegény sorsú családban.
A lehetőségek tehát mindenki számára adottak, de ha a gyermek már az első éveiben a jó jegyeken stresszel, akkor egyszerűen túl korán kiég, nem lesz sikerélménye – hiszen végig csak jó jegyei vannak –, ezzel pedig élete célt téveszt, és egy inspiráció nélküli ember lesz belőle. Aki ráadásul csak a kötelező tananyag megtanulására képes, de amint valami túlesik a komfortzónáján, rögtön elakad, nem tud logikusan és kreatívan gondolkodni, ami a későbbi sikeres élet egyik kulcsa.
Nyilván vannak kivételek, akadnak gyerekek, akik kitűnő tanulók és az élet minden területén ügyesek, szorgalmasak, később sikeres ember lesz belőlük, de ha idejekorán bele vannak kényszerítve felesleges stresszhelyzetekbe, akkor azzal megfosztjuk őket azoktól a gyermeki alapoktól, melyek később a sikeres felnőtté válás alapját adnák.
