A rajzfilmek világában hosszú évtizedek óta olyan súlyos túltermelés van, hogy kis túlzással lehetetlenség minden egyes új megjelenést nyomon követni, illetve megismerni. Ennek köszönhetően rengeteg olyan rajzfilm merült feledésbe az idők folyamán, melyek egyébként nagy figyelmet érdemeltek volna. Cikksorozatunk részeként néhány ilyen elfeledett klasszikust szeretnénk elővenni és újra bemutatni olvasóinknak!
Fabulák
Bár cikksorozatunk részeként eddig főként külföldi produkciókat vettünk sorra az elfeledett klasszikus rajzfilmek közül, azért sajnálatos módon a legendás magyar rajzfilmgyártásban is vannak olyan alkotások, melyek sokkal jobb sorsra lettek volna érdemesebbek, ezáltal indokolatlanul kis figyelmet kaptak, holott nagyobb reflektorfényt érdemeltek volna, mint néhány mindmáig előtérbe került darab.
Ide sorolható a Fabulák is, mely Heltai Gáspár műve alapján készült, ezáltal zömében rendkívül tartalmas és tanulságos állatmesék kerültek feldolgozásra benne látványos animációk kíséretében. Ennek köszönhetően a rajzfilm által sikeresen át lehetett adni a gyermekek számára a korabeli mesék élményét az akkori kor sajátosságaival, befogadható formában.
A mű a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdióban készült el, érdekessége azonban, hogy kizárólag egy évad, összesen 13 rész készülhetett el belőle, ami 1988 és 1989 között került vetítésre. Alighanem ez lehetett a Fabulák veszte, hiszen a rendszerváltás idején akkora változások érték a magyar rajzfilmgyártást (is), hogy rengeteg ígéretes projektet söpörtek le az asztalról egyik napról a másikra.
Bár utóbbit nyilvánvalóan senki sem ismerte el, senki sem mondta ki, azonban a Kovács István által írt és Richly Zsolt által rendezett műben minden megvolt, ami a Magyar népmesék szintjére emelhette volna. Sinkó László például zseniális mesélő volt, és Sáry László is nagyszerű zenéket szerzett hozzá.
A történet
A történet szempontjából a Fabulák kötött szálon haladt, ennek megfelelően minden egyes epizód egy-egy önálló történetet mesélt el nekünk, melyek többsége ismert vagy kevésbé ismert állatmese volt.
Akadt itt mese a hollóról, a páváról meg a daruról; a háziegérről és a mezei egérről; a szegényből lett gazdag emberről meg a gazdagból lett szegényről; a lóról, a szarvasról meg a vadászról; de még a hangyáról meg a galambról is.
Minden egyes kis fabula teljesen önálló történet, amit pontosan úgy kell elképzelnünk, mint ahogyan a fentebb már említett Magyar népmesék esetében megismerhettük, azaz egy rövidke, átlagosan 8 perces részen belül kaptunk egy teljesen önállóan feldolgozható és értékelhető kis cselekményt.
A tanulság
Általános tanulságot a Fabulák kapcsán éppen azért nem lehetne levonni, mert a mese minden egyes epizódjában más történetet dolgoztak fel a készítők, ennek megfelelően ahány epizód, annyiféle tanulságot kaptunk. Mivel mindegyik rész alapját egy szájhagyomány útján terjedt népmese, illetve állatmese adta, ezért talán nem meglepő, hogy mindegyik kiemelkedően hasznos tanokat tudott átadni gyermekeinknek.
Ezért érdemes a Fabulákat is egy lapon említeni a Magyar népmesékkel, hiszen rengeteget tanulhatnak a gyerekek a furfangról, a jótéteményekről, a szeretetről, a barátságról, az őszinteség és a jólelkűség fontosságáról, egyszóval mindarról, amire a mindennapokban csak szükségük lehet ahhoz, hogy jó emberekké válhassanak.
