Rendkívül nemes kezdeményezést indított útnak 2005 tavaszán a Magyar Olvasótársaság, akik egyfajta kampányt hirdettek a népmesék mellett. Céljuk az volt, hogy a magyar népmesékben élő tonnányi bölcsességet, tudást és hagyomány továbbadják az újabb nemzedékeknek is, amihez elengedhetetlen, hogy az újabb generációk is felismerjék ezeknek a történeteknek a fontosságát.
Teljesen mindegy, hogy olvasott vagy látott meséről van szó ebben a tekintetben, a hagyomány továbbadása mindkét esetben kitűnően működhet, ezért évek óta már egyre többen csatlakoznak az országban – magánszemélyek és intézmények egyaránt – a népmese napjához, amit Benedek Elek születésnapjához igazítva szeptember 30-án ünneplünk.
A népmese napja idén már 15. éve kerül megrendezésre, és ebből az alkalomból főként a könyvtárosokra, a pedagógusokra, a szakemberekre, valamint természetesen az összes meseszerető emberre hárul a feladat, hogy a kultusz fennmaradhasson. Bár a népmese napja nemcsak a magyar népmesékről szól, azonban mivel mindenkinek fontos előbb megismerni a saját múltját és gyökereit, érdemes lehet először az őseink által ránk hagyott kincseket továbbadni az utókornak.
Szerintünk a következő mesékkel érdemes megemlékezni a népmese napjáról az idén:
Magyar népmesék: Hamupipőke
Mi sem természetesebb annál, minthogy a népmese napján a Magyar népmeséket ajánljuk elsőként mindenki figyelmébe, hiszen ez az évtizedek óta elképesztő népszerűségnek örvendő rajzfilmsorozat minden egyes epizódjával élő történelmet idéz meg előttünk, és ízig-vérig hozzásegít minket gyökereink megtalálásához. A Hamupipőke ráadásul egy igazán különleges epizód, a jól ismert mesének ugyanis a baranyai népi változatáról van szó, ahol Hamupipőke nem bálba, hanem szentmisére megy az angyaloktól kapott ruhákban, a munkáját maga az Isten segíti, a királyfi pedig itt is rátalál, de a templom küszöbét enyvezi be ahhoz, hogy megragadjon benne a cipője, a nyomravezetésben pedig egy kakas lesz a segítségére.
Mesék Mátyás királyról: Az igazmondó juhász
Szintén képes maximálisan kielégíteni a népmesei sajátosságokat a Mesék Mátyás királyról című rajzfilm, mely ugyan csak néhány epizódot élt meg, de főcímdala mindmáig sokak fülében ott zeng, történetei dugig vannak népmesei motívumokkal, többségük pedig mindmáig fennmaradó népmeseként található meg a gyűjteményekben. Ide sorolható Az igazmondó juhász című epizód is, melyben a német császár megpróbálja rávenni Mátyás híresen őszinte juhászát arra, hogy hazudjon neki. A terve azonban kudarcba fullad, igazmondással és furfanggal pedig a juhász nemcsak a császár lányát, de fele birodalmát is elnyeri.
János vitéz
Bár a János vitéz nem egy népmese, hanem Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, de születésének 150. évfordulója alkalmából még 1973-ban készítettek belőle egy olyan rajzfilmet, amivel együtt kidomborodnak a népmesés elemek, a néphagyományból átörökített megoldások. Érdekessége, hogy a János vitéz volt a valaha készült első egész estés magyar rajzfilm, amiből tavaly egy digitálisan felújított változat is készült. A történet Kukoricza Jancsi, a juhászbojtár és szerelme, Iluska történetét meséli el, akik kis túlzással egyfajta magyar Rómeó és Júliaként teljesítették be a szerelmüket az alföldi idillben, melyben rengeteg népmesei motívum megtalálható.
