Sajnálatos módon a modern szülők zöme – tisztelet a kivételeknek – rendszeresen túlterheli a kisbabáját és a gyermekét, mert képtelen felfogni, hogy az első évek csak a gyermekről szólnak. Nem arról, hogy mindenhová, hosszú és számukra unalmas nyaralásokra vagy kozmetikai kezelésekre hurcoljuk a kicsit.
Mindezt olyan indokkal, hogy a szülőnek is jó legyen. Csakhogy egy nyaralás egy párhónapos babával senkinek sem lesz jó, sem a szülőnek, sem a gyermeknek, de a babát terhelheti le a leginkább, hiszen kiemelkedően sok inger érheti ilyenkor őket, ami nagyon rossz hatást gyakorolhat rájuk.
Mit nevezünk a baba túlterhelésének?
A babák befogadóképessége kifejezetten korlátozott. Nem kell szakembernek lenni hozzá, hogy tudjuk, egy párhónapos gyermek érdeklődését alig néhány percig köthetjük le, utána már más érdekli őket.
Pontosan ebből kell kiindulnunk, amikor az ingerekkel foglalkozunk. Egy baba befogadóképessége ebből a szempontból rendkívül korlátozott, ezáltal könnyű olyan helyzetbe hozni – pláne egyéves kora előtt –, amikor több inger éri a kelleténél.
Amikor egy baba túl sok helyen jár egyszerre, túl sok emberrel találkozik, kiszakításra kerül a megszokott környezetéből, felborítják a mindennapi rutinját, akkor az mind-mind extra teher, extra inger a számára. Ezt a gyermekek érdekében minden szülőnek érdemes lehet elkerülnie!
Milyen tünetei vannak, ha túl sok inger érte a babát?
Fontos kiemelni, hogy szinte minden egyes gyermeknél másképpen mutatkozik meg, ha túl sok inger éri valamilyen okból kifolyólag, bizonyos esetekben például halmozott tünetekről is szó lehet, tehát érdemes odafigyelni a gyermekre, és szükség esetén erre gyanakodni.
A túlterhelés egyik legbiztosabb jele, hogy a baba nyűgösebb, mint általában, sokkal többet sír, és jellemzően másként sír, mint amikor éhes, vagy amikor fáj valamije. Ehhez társulhat drasztikusan csökkenő, vagy drasztikusan növekvő étvágy is, ez abszolút gyermekfüggő, de stressz érte őket, az itt mutatkozik meg a leginkább.
Sok kisgyermek állandóan kézben akar lenni, sokkal jobban igényli a szülő közelségét sok inger esetén, mint máskor. Természetesen ennek is jelentkezhet a fordítottja, a stresszhatásra a gyermekek bezárkózhatnak, elutasíthatják az érintésünket, a szeretetünket.
Az ingerlékenység szintén jellemző ilyenkor a babákra! Ha rengeteg inger éri őket, általában kényelmetlenül érzik magukat, és ilyenkor a legjobb védekezés gyakran a támadás. Előfordulhat, hogy kapálóznak, rúgnak, csípnek, harapnak, viselkedésük határozottan agresszívabbá válik, mint normál esetben, olyan gesztusokat tesznek, mintha dühösek lennének.
A zavarodottság is egyfajta tünete a túl sok ingernek, ha a gyermekünk minden előjel nélkül úgy viselkedik, mintha félne valamitől, pedig erre egyáltalán nincs oka. Ehhez kapcsolódóan növekszik a pótcselekvésre való hajlam, ezáltal folyamatosan szorongatja a plüssöket, el sem lehet tőle venni a cumiját, állandóan szopja az ujját és így tovább.
Szintén jellemző a túlzott fáradékonyság, ha a gyermeket nehezen lehet ébren tartani és lekötni, semmihez nincs kedve, helyette csak sír és nyűgös, esetleg ijesztően aluszékony lett.
