Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy az apukák ugyanolyan mértékben kivegyék a részüket a gyermeknevelésből, mint az anyukák. Hazánkban egyre többen szólalnak fel az egyenlőtlenségek ellen a nyugati mintára hivatkozva, holott éppen nyugaton, a szabadság és egyenlőség országaiban még rosszabb a helyzet.

Magyarországnál maradva természetesen rengeteget javult ez a kérdéskör a néhány évtizeddel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva, azonban általánosságban kijelenthető: többségében még mindig csak a nők feladata a gyereknevelés. Nem azért, mert „ciki” a férfinak otthon maradniuk a gyerekkel, egyszerűen ilyen a társadalom, és ez nem feltétlenül rossz, mint azt sokan hiszik, sőt gyakran egyenesen elnyomásnak gondolják.

Zömmel még mindig az anyák maradnak otthon a gyermekkel szülés után

Ezzel pedig akár tetszik, akár nem: nincs gond. Az anyuka adott életet a gyermeknek, ő termeli az éltető anyatejet, benne van ösztönösen a tápláláshoz és alapvető ellátáshoz szükséges minden alapvető dolog, a híres anyai ösztön.

Ez nem azt jelenti, hogy egy apa képtelen lenne ellátni a gyermekét, de vegyük a homoszexuálisok által is gyakran emlegetett állatvilágot: a hím állatok nevelik a gyermekeket az állatoknál? Jelenleg egyetlen faj esetében sem tudunk ilyesmiről. Olyanról igen, hogy segítenek az ellátásban, a védelemben, de nevelésről nem, hiszen ez természetből fakadóan az anya feladata.

Bőven a természet elvével, a természet rendjével megy tehát szembe, aki azt kívánja: az apuka nevelje fel a gyermeket a születés után. Miután ma már dobozba zárva is minden megadható a kisgyermekeknek – értjük itt a tápszereket –, a fogyasztói társadalom és a félrevezetett liberális gondolkodás miatt pusztán anyagi megfontolásból egyre többször apuka marad otthon a gyerekkel.

Ez ma már nem ciki, nem helytelen, de alapvetően az emberek még képesek gondolkodni, és egy 2016-os kimutatás szerint még mindig jócskán a nők azok, akik ellátják ezt a feladatot. A kérdéses évben ugyanis 240 ezer GYES-re ment nőre alig 3 ezer férfi jutott. Ez egyáltalán nem rossz arány, de sokkal hangsúlyosabb, hogy legalább a lehetőség adott a férfiaknak. Hogy nincs hajlandóság, netán anyagilag nem éri meg? Ez hadd ne legyen már a nemek, a férfiak vagy a társadalom hibája!

Felülről meg lehetne támogatni ezt a folyamatot

Bár nem igazán tudjuk, hogy van-e értelme, de sokan mutogatnak a skandináv példára, ha a gyereknevelésről van szó. (Emlékeztetnénk, ott gyakran már nincs apa és anya, hanem egyes számú szülő és kettes számú szülő, aminek a bevezetése Magyarországon szerencsére ma még esélytelen lenne.)

Svédországban például egészen ügyesen ösztönzik a nőket és a férfiakat arra, hogy ugyanolyan arányban próbálják meg kivenni a részüket a gyermeknevelésből. A nők például ott 480 nap fizetett szabadságot kapnak, míg az apák 60-at, ha gyermekük születik. Utóbbit csak az apák használhatják fel, és rengetegen ki is használják, hiszen két hónapot gyakorlatilag otthon maradhatnak a gyermekkel.

Sőt, a 480 napot elfelezhetik, ilyenkor pedig plusz pénzt kapnak az államtól. Közel sem rossz alternatíva, de azért ne felejtsük el, hogy itthon 730+365 nap jár az anyukáknak, és mivel a tudomány, az állatvilág, a természet rendje szerint is a gyermeknek az anya mellett a helye az első hónapokban – és ezt semmiféle anyagiaskodás, semmiféle karrier nem írhatja felül –, ezért alighanem a mi megoldásunk az alapok tekintetében sokkal jobb, mint a legtöbb külföldi példa.

Könyvemről

A könyvben hat különálló kis történet lapul, melyek igazi főszereplői, Íku, Kesu és Tincsi a három mókusgyerek, akik a kisgyermekkori leleményességüket felhasználva próbálnak megoldani különböző kihívásokat…

Társasjáték

A Trükkös karácsony című társasjátékom igazi ünnepi szórakozást garantál. Ha szeretnél a gyermekeiddel egy élményekben gazdag, közös élményt, ne habozz…