A szülők többsége nyilvánvalóan elfogult, ha a saját gyermekéről van szó, így bizonyos nehézségek vagy betegségek esetén hajlamosak arra, hogy szemet hunyjanak a problémák fölött. Különösen óvodáskorban jellemző mindez, amikor rendszerint megjelennek az első nyomai bizonyos tanulási nehézségeknek.
Ide sorolható példának okáért a diszgráfia is, melynek nagyon határozott előjelei vannak az óvodások körében. Érdemes erre nagy figyelmet fordítani, mert a későbbiekben jelentős mértékben megnehezítheti egy gyermek első lépéseit az iskolában.
Mi az a diszgráfia?
Sokan ugyanakkor a diszgráfiát, mint betegséget sem ismerik, így érdemes innen indítani a történetet. A diszgráfia egy nagyon súlyos tanulási zavar, mely a diszlexiával ellentétben nem olvasási, hanem írási nehézségeket, enyhébb esetben csak írászavart, extrémebb esetben teljes írásképtelenséget jelent.
Megjelenhet önmagában, de sokkal jellemzőbb, hogy más hasonló problémákkal együtt jelentkezik, ezáltal például a legtöbb diszlexiás egyben diszgráfiás is, illetve fordítva. Nagyon jellemző tüneteket produkál már óvodás korben is, hiszen a gyerekek ilyenkor nehezen boldogulnak a ceruzával, a filctollal, a zsírkrétával és az ecsettel, ez azonban önmagában még nem minden.
A diszgráfia jelei óvodás korú gyerekeknél
Általánosságban a diszgráfia egy kis odafigyeléssel már a szülő részéről felismerhető óvodás korban, de szakemberi segítséggel garantáltan kiszűrhető. Ennek ugyanis már a mozgáskoordináció tekintetében megmutatkozhatnak jelei. Példának okáért a pici nehezen kapja el a labdát, vagy bármi mást, amit felé dobnak. Komoly gondjai vannak az egyensúlyozással, ezen felül rosszul fogja az írószert, a színezés során pedig egyáltalán nem tud megmaradni a vonalak között.
A diszgráfia a gyerek beszédére is hatással van. Jellemzően az ilyen gyermekek túl későn kezdenek el kommunikálni, rosszul artikulálnak, érthetetlenül beszélnek, szegényes szókincsük van, nem szeretik a meséket, nehezen tudnak visszaemlékezni a hallott dolgokra, és az utasítások feldolgozása is nehézkes. Az ilyen lurkónak a koncentrációja mindig zavart, gyakran agresszív, csúfolódik vagy viccelődik, esetleg éppen zárkózott, nem barátkozik.
Bár hangsúlyozandó, hogy ezeknek a tüneteknek a produkálása még nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyermekünk diszgráfiás, azonban érdemes orvoshoz fordulni vele, hogy idejekorán kiderüljön a probléma. Amennyiben ugyanis erről van szó, a gyermekkel azonnal elkezdődhet egy logopédusi foglalkozás, célzott fejlesztések és tevékenységi körök várhatnak rá, de kirakósokkal, memóriajátékokkal és társasjátékokkal, sőt speciális versekkel, illetve mesékkel egyaránt sokat lehet tenni értük.
A diszgráfia tünetei kisiskolás gyermeknél
Amennyiben óvodás korban nem ismerték fel, kisiskolásként jellemzően sokkal határozottabb tüneteket produkál a diszgráfia egy gyermek esetében. Már az első osztályban kibukik, hogy az írás sokkal rendezetlenebb, mint a többi gyermeké, a betűk kuszák, formájuk nagyon változatos, gyakran felcseréli, esetenként kihagyja őket, a vonalvezetés pedig szintén problémás, akárcsak a szóközök távolsága.
Az írás nehézkes, görcsös, a ceruzát szorítja, erősen rányomja a papírra és komoly nehézséget okoz neki a mondatok leírása, különösen tollbamondás esetén. Mivel a gyerek butábbnak és ügyetlennek tűnhet a diszgráfia miatt – holott egyik sem igaz –, ezért mentálisan és pszichésen komoly teher nehezedhet rá. Romolhat az önértékelése, szorongás léphet fel, sőt akár még agresszívvá is válhat. Ez a későbbi életére rendkívül negatív hatást gyakorolhat, így fontos, hogy a kicsi mielőbb szakértő kezek közé kerülhessen.
