A gyerekeinkkel együtt töltött idő minden egyes másodperce garantáltan meghálálja majd magát, hiszen a leghétköznapibb folyamatok vagy teendők során is képesek a lurkók folyamatosan tanulni tőlünk. Lehet, hogy csak viselkedésmintákat, de gyakran ez is ugyanolyan fontos, mint a lexikális tudás!
A meseolvasás pedig egyike a legsokoldalúbb alternatíváknak a közös tevékenységek közül, hiszen rengeteg tényezőt befolyásol a gyermek esetében, és a jelenlegi ismeretek alapján nem rendelkezik negatív, csak pozitív hozadékkal. Olyannyira, hogy hatása felnőttkorig érvényesül, hiszen még a tanulás is jobban megy, ha rendszeresen hall mesét a gyermek.
Eredményesebb az iskolában az a gyermek, akinek sokat olvasnak
Egy német felmérésből derült ki, hogy hosszabb távon rengeteget profitálhatnak a gyerekek abból, ha sok mesét hallanak a szülőktől vagy nagyszülőktől, hiszen minél többet olvasnak nekik, annál inkább javulnak a szociális képességeik, a kreativitásuk, a mozgásuk, de mindemellett az iskolában is sokkal eredményesebbé válnak.
A Die Welt című német lapban is megjelent felmérés alapján a meseolvasásból leginkább a fiúgyermekek profitálhatják a legtöbbet, valamint azoknak a családoknak a gyermekei, akik alacsonyabban képzettek, hiszen a mintegy 500 megvizsgált tinédzserkorú tanulóból sokkal jobb eredményeket produkáltak azok, akik rendszeresen hallottak mesét gyermekkorukban.
A nyelvtan és a matematika tárgyakban jelentős javulás volt érezhető
A kutatás során ráadásul kiderült, hogy bizonyos tantárgyakra jobb hatást gyakorol a meseolvasás, mint másokra, és meglepő módon ez nem az irodalom, hanem a nyelvtan és a matematika lesznek. A vizsgált diákokról ugyanis megtudtuk, hogy a kérdéses két tárgyban legalább 0,4 tizeddel jobb érdemjegyeik voltak, ha olvastak nekik korábban a szüleik meséket, mint abban az esetben, ha nem.
Ez a – nevezzük bátran így – drasztikus különbség kifejezetten nagy volt az alacsonyan képzett családoknál, illetve még egy körülmény esetén, lévén kiderült, hogy azok a fiúgyermekek, akiknek sokat olvastak gyerekkorukban, később 20 százalékkal nagyobb eséllyel vettek a kezükbe maguktól könyvet, mint mások. Érdekesség továbbá, hogy nagyobb arányban sportoltak és zenéltek is azok a gyerekek, akiknek olvastak a szülők gyerekként!
Ha már tud olvasni, akkor is fontos, hogy meséljünk neki
Nyilván az sem rossz kérdés a fentiek kapcsán, hogy meddig kell olvasni mesét a gyerekeknek, hiszen rengeteg olyan lurkó van, aki bár megtanulta az olvasás tudományát, kifejezetten ügyesnek is tekinthető benne, ugyanakkor mégis igényli, hogy mesét hallgasson a szülőtől. Ez nem véletlen, minden esetben jelent valamit, ha mást nem is, legalább azt, mennyire kötődik az édesanyához és az édesapához.
Németországban egyébiránt már nem először mérték fel a meseolvasási szokásokat, és bár évről-évre romló tendenciát mutat a helyzet, mégis folyamatosak a kampányok azzal kapcsolatban, hogy a szülők ne hagyják abba a meseolvasást abban az esetben, ha a pici megtanult olvasni az iskolában.
Nem szabad az esti mesét hangoskönyvvel pótolni, nem szabad ráerőltetni sem az olvasást, ha nem akarja, inkább vegyük a kézbe mi azt a könyvet, hiszen ezzel legalább az együtt töltött idő mennyiségét meg tudjuk növelni. Ezen felül a saját olvasásra is érdemes a szakemberek szerint fokozatosan átszoktatni a gyermeket, és amíg igényli tőlünk a délutáni vagy esti olvasást, üljünk le vele és olvassuk fel kedvenc meséit.
